Akkor most hová tartozunk jobban, erősebben az úgynevezett finn-ugorokhoz vagy az íjfeszítő népekhez?
Ez a kérdés azért fogalmazódott meg bennem mert az Egyetemen(Erdély,Nagyvárad) ahová jártam bölcsész karra történelem szakra a román nemzetiségű történelem tanárnő egyik előadásában szóba kerültek a székelyek és a származásuk és váltig állította hogy különböznek a magyaroktól mert: - A tanárnő a finn-ugorsággal és finn-ugor elmélettel érvelt az mellet hogy a székelyek el lettek magyarosítva tehát nekik lényegében semmi közük a magyarokhoz mivel csak felvették azt a nyelvet és elvesztették "eredeti" nyelvüket. Azt monda hogy török, türk, turáni, jellegük és azért különböznek a magyaroktól mivel a magyarok finn-ugorok és ezt nagyon komolyan állította.
A poén a dologban az, hogy amíg nem fogalmazódott meg, nem jött létre finn-ugorság addig kétség sem férhetett a magyarok és a magyar népen belül a székelyek, jászok, kunok, stb. turáni, türk jellegére. Tehát a román történet tudományban a székelyek maradtak turániak, türk jellegűek.
Van egy vadabb elmélet is a székelyekkel kapcsolatban vadabb ultranacionalista román tudományos berkekben mégpedig, hogy elmagyarosított románok a székelyek, akiket Árpád magyarjai asszimiláltak a magyar népbe miután elfoglalták a "román" (hol volt akkor még román?) Erdélyt és így lettek székelyek. Tiszta őrület!
(Mit össze nem hordanak, hogy látszólagos jogot formáljanak egy bizonyos területre és nyugtassák vele a nyugtalan lelkiismeretüket.)
Hogy is van ez kérem szépen a finn-ugorizmussal most már könnyedén le lehet választani a magyarságról néprészeket e miatt az elmélet miatt?
válasza:"Azt, hogy valaha a hanti és a manysik lovas nomád, szkíta típusú népek közelében éltek"
Igen, éppen ezt mondja az általad kárhoztatott finnugor elmélet is, és azok a nomád típusú népek a volgai bolgárok. De túl merész következtetéseket nem kell levonni, itt egy kép a finnugorok elhelyezkedéséről:
Látszik, hogy a hantik és manysik egészen külön a többiektől, északkeleten élnek ma. A mordvinok és udmurtok területén használható a ló, a mongol hódítás idején közvetlenül az Arany Horda kánjának fennhatósága alatt éltek, nem pedig csak vazallusok voltak, mint az északabbi orosz területek.
Nyelvátvétel kultúraátvétel vagy a másik fennhatósága nélkül nem nagyon van (szólj ha tudsz kivételt) és azon a környéken a bolgárok voltak az erősebb kutya és nem ők vették át a finnugorok kultúráját, hanem éppen fordítva.
"A mordvinok és udmurtok területén használható a ló, a mongol hódítás idején közvetlenül az Arany Horda kánjának fennhatósága alatt éltek, nem pedig csak vazallusok voltak, mint az északabbi orosz területek."
Én nem erről az Arany Horda idejéről beszélek.
Én a Kr.e 3000-töl egészen a Kr. utáni 4. századig terjedő időszakról beszélek. Ebben az időszakban az úgynevezett finnugor népek (több ilyen nép délebre élt, éghajlati felmelegedés miatt vándoroltak
Északabbra) szomszédságában az egész Eurázsiai sztyeppe vidéken végig egészen a Tárim medence vidékéig ókori szkíta jellegű, kultúrájú lovas nomád ijász népek éltek és élnek mind a mai napig akiket ma türk jellegű turáni népeknek neveznek. Mindegyik kultúrája az ókori szkíta jellegű népek kultúrájában gyökerezik köztük a magyar is. A Mongol hatás csak a nagy mongol invázió (Dzsingisz kán stb.) idejében erősödött fel jelenősebben. Azelőtt a szkíta jellegű klasszikus europid jelleg jellemezte ezeket a népeket, a mongoloid jellegek minimálisak voltak.
"Nyelvrokonságunk" nyelvi hasonlóságunk az alap szavakat alap szókészletet tekintve az Északi népekkel minden bizonnyal az őseink idejében jött létre(a mikor még magyar sem volt csak az őseink, akik nem voltak soha embertanilag, genetikailag, és kulturális szempontból valamikor is Észak Eurázsiai népek, úgynevezett "finnugorok", ezt a genetikai kutatások teljes mértékben megcáfolják, hogy valamikor is finnugorok lettünk volna.).
Akkor hogyan jöhetett létre mégis egy alapszintű nyelvi hasonlóság?
Úgy, hogy a magyarok ősei és a jelenlegi Észak-Eurázsiai úgynevezett finnugor népek ősei szomszédságban éltek, DE A MAGYAROK ŐSEI nem egyenlők AZ ÉSZAK-EURÁZSIAI úgynevezett FINNUGOR NÉPEK ŐSEIVEL(ezt az antropológia, genetika bebizonyította, hogy nem azonosak).
A nyelvi hasonlóság a Magyarok ősei és a Finnugorok ősei között minden bizonnyal PRAKTIKUSSÁGI SZEMPONTBÓL nézve jött létre egymás alapszintű megértésére, mivel egymás szomszédságába kerültek és szomszédságban éltek egy ideig de KÜLÖNBÖZŐ ŐSÖKTŐL származtak. A magyarok ősei is máshonnan származtak (délebről mint gondolnád, csak annyit mondhatok, hogy minden bizonnyal közel a Kárpátmedencéhez) és a finnugor népek ősei is máshonnan származtak (ez az Északi finnugor népek genetikai térképéből megállapítható, hogy honnan is pontosan).
Mi az a tevékenység amely bizonyos alapszintű alap szókincsbeli nyelvi hasonlóság létrejöttét segíti, eredményezi PRAKTIKUSSÁGI SZEMPONTBÓL a szókészletben?
Ez a tevékenység nem más mint a KERESKEDELEM! Könnyű és praktikus úgy kereskedni, hogy jelenős hasonlóság jön létre bizonyos szavakban ezt a tevékenységet illetően.
Tehát az úgynevezett nyelvrokonság, nyelvi hasonlóság jelenség kialakulásának a hátterében nem a vérségi rokonságot feltételező ŐSISÉG SZEMPONTJA áll (Tehát egységes közös magyar-finnugor ősnép nem létezett) hanem a PRAKTIKUSSÁGI SZEMPONTJAI állnak(bizonyos történelmi időben egymás szomszédságába kerülés, bizonyos ideig egymás mellett élés, Kulturális érintkezés és Kereskedelem).
Az is jól tetten érhető, hogy minden bizonnyal a magyar nyelv őse hatott az Észak Eurázsiai Finnugor népek ősnyelvére vagy ősnyelveire.
Erre a feltételezésre pedig a genetika adhat választ úgy, hogy a felállított nyelvcsaládban a magyar az egyetlen nép amely genetikailag nem hasonlít a nyelvcsalád többi népére, viszont nyelvészeti szempontból a magyar nép nyelve hasonlít bizonyos mértékig a nyelvcsalád nyelveire.
Ez azt jelenti, hogy a magyar nép ősei vitték el egy másik földrajzi területről(ezért van jelentős genetikai különbség a magyarok és finnugorok között) azt a nyelvet(anyanyelvüket), a finnugor népek őseinek szomszédságába amely kiváltotta azt a nyelvi hatást amely előidézte a nyelvrokonságot a magyar és a finnugor nyelvek között. Egyértelműen csak egy kulturális nyelvi hatásról beszélhetünk magyar-finnugor szempontból, Genetikai vérségi ősiségről, rokonságról pedig NEM beszélhetünk magyar-finnugor szempontból.
A genetika eredményeiről itt egy cikk: [link]
A lényeges dolgok:
"Néhány hónapja szenzációs bejelentés járta be a világot a legjelentősebb
tudományos folyóirat, a Science november 10-ei számában. A génvizsgálatok
bebizonyították, hogy a magyar és finnugor népek származásukat tekintve
köszönő viszonyban sincsenek egymással. A részletekről dr. Béres Judit,
humánpopuláció-genetikus tájékoztatta a Demokratát."
"Talán nem tévedek, ha a legnagyobb izgalom a finnugor népekkel való rokonság
kimutatását vagy elvetését kísérte
.
Minden bizonnyal, de előtte megemlítem, hogy noha különböző szakemberek az
Őrségben feltételezték az úgynevezett törzsökös ősmagyarokat, kiderült, hogy
az őriszentpéteriek és a délszlávok, a vendek között igen kicsi a genetikai
távolság. Ami pedig a finn kapcsolatot illeti, a klasszikus genetikai
jelzőgének alapján azt találtuk, hogy a csángó az a népcsoport, amelyik
legközelebb áll az északi néphez és legtávolabb az összes többi népcsoporttól.
A bukovinai székelyek és a moldvai magyarok mintavizsgálatával kapcsolatban
meg kell említenünk, hogy az 1984 és 1989 között németmagyar akadémiai
együttműködés keretében történt. A 28 klasszikus jelzőgén vizsgálatát
szerettük volna az említett népek eredeti lakóhelyén elvégezni, erre azonban a
román hatóságok nem adtak engedélyt. Emiatt a nálunk élőket kerestük fel,
habár ilyen esetben mindig számolni kell a genetikai sodródással. A szakmában
jól ismert jelenség, hogy amennyiben egy nagyobb népcsoportból egy kisebb
populáció kiválik, akkor előfordul, hogy génállománya megváltozik.
Százhatvanegy csángó családot Egyházaskozáron, a bukovinai székelyeket Érden
és Zombán vizsgáltuk. Nyilván nem ugyanaz az eredmény született, mintha
Erdélyben lettünk volna, de szerencsére a '90-es években már azokat is
elértük, akik szülőföldjükről Magyarországra jöttek dolgozni, tánccsoportokkal
felléptek, illetve az egyházaskozári csángók rokonai voltak. Így már
árnyaltabb képet kaptunk. Miután kormányközi megállapodás értelmében a
finnugor nyelvcsalád számos ma élő népességét vizsgáltuk a polimorfizmus
szintjén, 16 más eurázsiai népességgel vetettük egybe a magyarságot. Ennek
eredményeként derült ki, hogy a finnekkel való genetikai rokonság nagyon
kismérvű. Eredményeinket összevetettük az indoeurópai nyelvcsalád különböző
népességeivel, és azt találtuk, hogy hozzájuk akárcsak a finnek kisebb
genetikai távolságot mutatunk. A lappoknál sikerült több olyan y kromoszómás
jelzőgént találnunk, amelyek alapján kijelenthetjük, hogy mintegy 4400 évvel
ezelőtt Közép-Ázsiából vándorolt el az egyik férfivonaluk. Ami pedig a
magyarságot illeti, az óriási keveredés miatt az egyes népcsoportok eredetét
külön-külön kell vizsgálni. Összességében azonban elmondható, hogy a
törökökkel való genetikai rokonságunk nagyon valószínű."
"Említette a csángók és moldvai székelyek finnekkel meglévő hasonlóságát.
Kifejezhető-e ez a hasonlóság százalékban?
Erre akkor tudnánk érdemben válaszolni, ha mind a 32 ezer génünket
megvizsgáltuk volna. A kutatásoknak azonban határt szab, hogy melyek azok a
genetikai markerek, amely alapján megvizsgáltuk, hogy 380-440 bázispár milyen
mértékben tér el az egyes egyénekben. Az is fontos, hogy milyen jelzőgéneket
veszünk alapul, hiszen van 40 vércsoport, az enzimek közül pedig több ezer.
Ezeket nem vizsgáltuk, csak 28 markert, ami azért lényeges, mert 10 fölött már
perdöntő a származáselemzésben. Ezzel együtt ha egy-egy markert kihagyunk,
akkor már eltérés jelentkezik mind a százalék, mind a genetikai távolságérték
tekintetében. Ezért csak azt mondhatjuk meg, hogy a vércsoport, az enzimek, a
mitokondriális DNS stb. alapján hány százalékos az eltérés, illetve a
hasonlóság. Más népekhez viszonyítva a klasszikus markerek alapján tehát a
csángók állnak legközelebb a finnekhez, de ez még nem jelenti, hogy rokonok
lennének."
"Hogyan fogadta eredményeiket a magyar történelemtudomány, mit szóltak hozzá
a finnugor elmélet képviselői?
A mi célunk az volt, hogy megismerjük a népcsoportok eltérő
betegségspektrumát, az eredmények következményeinek értékelése már nem a mi
feladatunk. 199396 között lezajlottak a kormányközi munkák, 19992000-ben
pedig angolul is megjelentek a végleges publikációk.
És a finnek?
Mivel a kormányközi megállapodás alapján a finnek részéről Savantaus, a
turkui egyetem professzorasszonya, magyarok részéről pedig én voltam a
projektvezető, így tudom, hogy a vizsgálatok lezárása után átírták a finn
tankönyveket, de ettől még megmarad a legendás finnmagyar-barátság."
válasza:Azt hogy nincs genetikai rokonság a finnekkel és az uráli ugorokkal nem is vitatja senki, genetikailag közép-európaiak vagyunk, a szlovákok, osztrákok meg ukránok a legközelebbi rokonaink. A norvégok és a görögök sem hasonlítanak genetikailag különösebben, de attól még rokon nyelvet beszélnek (hogy ne az unalomig felhozott perzsa és hindu rokonságot említsem).
Az északra terjedős elmélettel pedig lét baj van: 1)semmi bizonyíték nincsen rá, hogy a szkíták magyarul beszéltek volna, arra viszont van hogy indoeurópai iránit 2)nincs rá példa, hogy egy nép a kereskedelem kedvéért megváltoztatta volna a nyelvét. A kereskedők megtanulják a másikat, pár szó elterjed olyan dolgokra amit addig nem ismertek (a magyarban mondjuk a cukor vagy a narancs), pár szó divatos lesz (mint a szláv eredetű déd vagy unoka, nem állítható hogy ezek nem léteztek korábban a magyarban), de a nyelv alapjai kereskedéstől nem változnak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!