Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Politika » Magyar politika » Mire jó a választás során az...

VonFromm kérdése:

Mire jó a választás során az a rendszer, ahol külön van egyéni, és listáról szavazás?

Figyelt kérdés

2015. júl. 9. 16:27
 1/8 anonim ***** válasza:
Hogy bejusson az is, akit a választók nem, de a párt be akar juttatni.
2015. júl. 9. 16:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:

Például arra, hogy olyan párt is reprezentálva legyen, ami nem tud egyéni jelöltet az adott parlamentben juttatni. Nagy-Britanniában például a UKIP-ot támogatja a lakosság közel ötöde, mégis mindössze egyetlen egy képviselőjük van a törvényhozásban.

Ha például Magyarországon is csak egyéni körzetek lennének, akkor a Fideszen kívül csak az MSZP-nek lennének képviselői a parlamentben, a Jobbiknak és az LMP-nek nem (az, hogy most időközin nyert egy mandátumot a Jobbik az alapvetően nem befolyásolná a helyzet tarthatatlanságát)

2015. júl. 9. 17:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 anonim ***** válasza:
Igen, tehát van az arányos és a képviseleti választási rendszer. Az arányos azt jelenti, hogy nem elsősorban a helyi képviselet számít, hanem hogy a lakosság hány %-a támogatja ezt vagy azt a pártot. A képviseleti rendszer pedig ugye azt jelenti, hogy kerületekre van osztva egy ország, mindegyik kerületből bekerül egy győztes a parlamentbe. Igen ám, de egy kerületből csak egy képviselő juthat be, és lehet, hogy elég sokan támogatnák a 2. vagy a 3. helyezettet is országos szinten. Ha viszont csak területi szavazás van, és nincs listás, akkor előfordulhat az, hogy egyáltalán be sem jut olyan párt az ogy.-be, aminek viszont elég nagy támogatottsága van. Amit a #2-is mondott: A Jobbiknak elég nagy támogatottsága van, de ha nem lenne listás szavazás, akkor 2014-ben 1 db jobbikos képviselő sem lenne a parlamentben, miközben az MSZP-nek asszem 8 vagy mennyi lenne, holott a Jobbiknak országos szinten nagyobb a támogatottsága. Belátható, hogy ez így nem lenne arányos rendszer.
2015. júl. 9. 20:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 A kérdező kommentje:

Talán rosszul fogalmaztam meg a kérdést. A listás szavazás számomra érthető. De minek kell még mellé kerületekre osztani az országot?


Egyszerű: ha a választók 60%-a szeretné ha egy pár képviselné őket, akkor 60%-nyi mandátumot kapnak. Mire jó ez a bonyolítás?

2015. júl. 9. 23:56
 5/8 anonim ***** válasza:

Mert elméletben képviseleti rendszer van. Vagyis meg van szabva, hogy bizonyos számú lakosra (nagyságrendileg) jusson egy képviselő. Elméletileg az ennek a lényege, hogy egy helyi közösség juttasson be egy embert az országgyűlésre, aki a közösség érdekeit képviseli. A "képviselő" szó is ezt jelenti igazából. Bár az igaz, hogy pl. Magyarországon ennek nem sok értelme van, mert a frakciófegyelem miatt valójában a képviselők csak úgy szavazhatnak, ahogy a frakció eldönti, tehát a helyi érdekeket nem nagyon veszik figyelembe. A magyar demokrácia nem alulról, hanem felülről építkezik. Ezzel ellentétben az angol rendszerben, ahol csak képviseleti rendszer van, az az elv, hogy minden honatya a saját kerületét képviseli. Bár ott is elég nagy vitákat vált ki, hogy legyen arányos rendszer is ,de ezt még nem sikerült elérniük.


Azért kell tehát a kettőt keverni, hogy egyaránt érvényerüljön az arányosság elve, és a helyi képviselet elve.


De mivel Magyarországon frakciófegyelem van, ezért valójában lehet, hogy tényleg több értelme lenne, ha csak arányos rendszer lenne. Viszont ebben az a rossz, hogy ebben az esetben csak pártlistából jutnának be emberek az ogy.-be, tehát tényleg felülről szabná meg az adott párt, hogy ki legyen a képviselője. A kerületi rendszerrel legalább helyi emberek jutnak be, akik tényleg a saját kerületükről származnak. Ha kicsit is, de valamennyire azért mégis tudják a helyi érdekeket képviselni.


Gondolj bele, ha csak listás választási rendszer lenne, igazából minden képviselő főleg budapesti lenne, a párt embereiből állna csak, és ez méginkább erősítené, hogy a főváros=országgal. Így legalább vidékről is jutnak be honatyák az ogy-be.

2015. júl. 10. 02:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 anonim ***** válasza:

Na, mivel fáradt vagyok, lehet, előbb zavarosan írtam le.


Az a lényeg, hogy mindkét rendszernek vannak előnyei és hátrányai, ezért igyekeznek kombinálni a kettőt, hogy egyaránt érvényesüljenek.


A kerületi rendszer lényege hagyományosan az ugye, hogy mivel demokrácia van, ezért a nép határozza meg a saját sorsát stb. Csak mivel a nép minden egyes tagja nem dönthet, ezért maguk helyett képviselőket választ, akik az ő helyi érdekeiket képviselik az országgyűlésben. Ennek a rendszernek az előnye (ha jól működik), hogy a képviselők tényleg a helyi érdekeket szolgálják, azaz a népből bizonyos számű embert "helyettesítenek" a törvényhozásban, tehát arra vannak megszavazva, hogy a saját kerületük problémáit stb. vigye be a döntéshozatalba. A hátránya ennek a modern demokráciában az, ma már elsősorban pártpolitika van, és a frakciófegyelem felülírja sokszor a képviselő, és az általa képviselt közösség problémáit. Egy adott párt érdekei fontosabbak ennél. Viszont a képviselők minimálisan még így is tudják a saját kerületeik problémáit képviselni, mert fel tudnak szólalni az orszűggyűlésben, interpellációs joguk van stb. Hátránya még a rendszernek, hogy ha csak ilyen lenne, mint Angliában, akkor tényleg csak minden kerületben az 1. helyezett juthatna szóhoz, így országos szinten tényleg nem lenne arányos, mert a 2., 3. stb. legnépszerűbb pártok a támogatottságukhoz képest aránytalanul kevesebb képviselővel rendelkezhetnének, a kormánypárt pedig aránytalanul naggyal. (Egyébként az új, fideszes választási rendszer mivel a kerületi rendszert helyezte előtérbe, el is érte ezt, a fidesz-kdnp aránytalanul több képviselővel rendelkezik, a többi párt pedig aránytalanul kevesebbel, mint az a valós támogatottsága az országban).


A tiszta listás rendszerben az a jó, hogy ez a probléma viszont megszűnik, tehát egy adott párt tényleg a támogatottságával arányban tudna képviselőket delegálni. Viszont megszűnne a "képviseleti rendszer" a szó hagyományos értelmében, mert nem helyi területek képviselői jutnának be, hanem egy adott párt felülről írná a listára azokat, akiket csak akar. Vagyis konkrétan nem szavazná be az adott képviselőt senki, hanem a párt listájáról kerülne be annyi ember, amekkora arányú az adott párt támogatottsága. Ez nem képviseleti rendszer, mert az ilyen képviselők nem képviselnek senkit, csak a párt támogatottságát bizonyítja a számarányuk. A helyi érdekek az ilyen törvényhozásban megszűnnek. Most gondolj bele, hogy tudná egy olyan országgyűlés törvényben szabályozni pl. a roma kérdést, vagy akármilyen más problémát, ami elsősorban Nógrád megyére vagy Baranya megyére jellemző - amikor adott esetben csak 1-2 képviselő származik onnan véletlenül, akik éppen bekerültek a pártok listáira, de egyébként a 90% lehet, hogy budapesti lenne a pártok listáiról? Érted? Ennek a rendszernek ez lenne a hátránya. Vagy lehet, hogy Paksról kéne valamit dönteni, de egy képviselő sem származik Paksról, mert mindegyik budapesti. Hogy tudnának olyan kérdésben szabályozó törvényeket hozni, amikben nem ismerik a helyi dolgokat? A mostani rendszerben, ahol van kerületi képviselő, legalább parlamenti bizottságokat tudnak felállítani, ahol a helyi képviselők is helyet kapnak, és tudják a parlamenti munkában a helyi érdekeket is megszólaltatni, legalábbis jobban, mintha a képviselők nagyrésze csak listás lenne, felülről kinevezve puszipajtás-alapon.

2015. júl. 10. 03:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 A kérdező kommentje:

És attól, hogy a 199-ből egy onnan van, ez meg is van oldva? - Még ha ki ki is zárjuk a pártfegyelmet, és az a képviselő tényleg a kerületét képviseli.


Egyébként a képviselők nyílván fordítanának gondot vidékre is, mert azért 8 millió szavazó onnan származik.

Statisztikákból pedig simán meglátszana, hogy a költségvetés 60%-a a fővárosba megy, akkor a kormány bukja a vidéki szavazóit. Meg azért az emberek érzik is.


Tiszta listás esetben: Ha mondjuk Csongrád megye 4. választókerületében fideszes a többség, akkor nyílván nyerne mandátumokat is olyan arányban, amilyenben megérdemli, de ha a ciklus során látják az emberek, hogy nem képviseli a helyi érdekeket, akkor másra szavaznak. Tehát már ebbe bele van építve egyfajta körzetes szavazás. Bár nincs neki meghatározva, hogy te ezt a kerületet képviseled, de rá van kényszerítve, hogy képviselje, mert ha nem teszi, akkor szavazatot veszt.


Az elmondásod alapján nem az tartja egyben az egyéni szavazókörzeteket, hogy az adott körzeti megbízott olyan jól érvel a kerületéért, mert az egyébként nem hatná meg a más körzetek képviselőit, ha annak a sajátja lenne fontos, hanem az, hogy a pártnak szüksége van arra a kerületre, és ezért fordít rá figyelmet. Tehát a forráselosztás problémáját nem ez a rendszer oldja meg.


Az pedig, hogy lehet, hogy nincs olyan ember, aki nem ért az adott körzethez; a szakértőket nem tiltanák ki a kerületből. Sőt. Akkor lenne egy színvonalas szakértőgárda, ami az ország legjobb képességű szakembereiből lennének kiválogatva, és az vizsgálná mindig a körzeteket. Akkor pedig nem lenne az, hogy ha esetleg egy körzetben gyengébb szaktudással rendelkeznek, akkor is rendesen megoldásra kerülnének a problémák. Gyanítom, a valóságban is ez történik. Szóval a Paksos, meg cigánykérdéses problémát szerintem simán meg lehetne oldani teljes listás rendszerben is.


Az viszont, hogy amikor egy egész országot érintő kérdés esetén 100 emberből 44 kéri, hogy az A párt képviselje a véleményét, 20 pedig, hogy a B, de az A párt képviseli 66-ét, B pedig 11-ét, az szerintem nem igazságos. Legalább akkor az ilyen kérdéseket adják át listás mandátumokkal rendelkezőknek.

2015. júl. 11. 12:41
 8/8 anonim ***** válasza:

Hát nem tudom, a rendszer egészét tekintve egy csak listás rendszerben összességében főváros-központúvá válna a politizálás (egyébként most is sok tekintetben az). Így is hoznak rengeteg szabályozást, ami vidéken életképtelen, és látszik, hogy fogalmuk sincs, hogy működnek itt a dolgok. Egy csak listás rendszerben, ahol nincsenek választókerületek, belterjessé válna a politika (így is az, de ez még erőteljesebb lenne). A képviselők nem éreznék, hogy a népet képviselik, csak pártkatonák lennének, patrióta érzés nélkül. Ugyanis a csak listás rendszerben nincsenek választókerületek, mármint választókerületekből nem érkezik képviselő, így nem éreznék szükségesnek az adott vidék felkarolását. A listás rendszer ugyanis úgy működik, hogy adott párt kigondol egy listát a haverjaiból, és amennyi arányban kap szavazatokat, a listáról annyi tagot delegálhat az ogy.-be.


Egyébként szerintem is mégis életképes lenne ez a rendszer, ha magát a parlamentarizmust megváltoztatnánk. Szerintem úgy kéne, hogy kétkamarássá kéne tenni az országgyűlést, az alsóházban lenne csak listás rendszer, a felsőházba pedig egyetemek delegálnának szakembereket, de úgy, hogy a vidéki egyetemek képviselői lennének túlysúlyban. Emellett szakszervezetek képviselői is helyet kapnának ott (pl. Pedagógusok Országos Szakszervezete, de más szakemberek szakszervezeteinek képviselői is, pl. mezőgazdaságból, iparból stb.) A felsőház kétszer visszaküldhetné az alsóház törvényjavaslatait, illetve meg is vétózhatná azt, illetve törvényjavaslati joggal bírna az alsóházban.

2015. júl. 11. 14:08
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2021, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!