Miért félnek az európai emberek a GMO növényektől, amikor a jövő bennük van, sőt a GMO állatok és emberek kifejlesztése is csak jót tenne?

Például a kutyák háziasítása több ezer éves folyamat eredménye.

A közvetlen génmódosítás túlságosan "gyors" ezért veszélyes beavatkozás.

#30

"Ha elfelejtetted volna, azt javasoltad, hogy minimum egy teljes emberi életen át kellene tanulmányozni. Ez semmivel szemben nem elvárás. Szó szerint nincs egyetlen egy dolog sem, amit piacra dobás előtt ennyi ideig teszteltek volna. A listát a gyógyszerek vezetik, ahol akár 10 év fölött is lehet valamivel a vizsgálati időszak, de még ez is harmada csak annak ami már megvolt GMO téren.

Mit nem kutattak? Most komolyan az a problémád, hogy nem kutatták több millió évig a GMO hatását a szervezetre?

A ma használt nemesített vetőmagok közül sincs egy se 200 éves. És majdnem biztos vagyok benne, hogy 30 éves sincs."

A tecnológia alkalmazott állapota 30 éves ez jelentősen a 200 alatt van. A gyógyszereknél nem a technológia, hanem az alkalmazás és az előállítás változik.

"Ami NEM feltétlenül jelent drágább végterméket. A GMO-k esetében pedig egyértelműen olcsóbb végterméket jelent. Ez tény. És már egyszer leírtam. Nem tudom mit rugózol a magok árán. Kit érdekel hogy a magok drágábbak lesznek? Nem magot eszel hanem kukoricát, búzát, stb. "

Annyival drágábban adják a magot, amennyivel többet ad, mivel nem fogják a piacukon önként letörni az árat nem hülyék.

"Ez a bizonyíték ott van, hogy már évtizedek óta az USA minden lakója eszi őket és mégsem nőtt aránytalanul a rákos megbetegedések száma mondjuk Európához képest. "

Több rákos megbetegedés van mint itthon az Eü finanszírozási többletükhöz képest.

"Azért mumus, mert az emberek hülyék. Ha nem lenne biztonságos akkor már réges rég be lenne tiltva (ahogy egyes ténylegesen veszélyes fajtái be is vannak), nem pedig dinamikusan növekedne a felhasználása. "

Ha emberek hülyék lennének, akkor nem tiltanák be annak ellenére, hogy rossz.

"Az emberek meghalnak az éhínség miatt mielőtt kialakulhatna az az állítólagos rák, de nem baj, tiltsuk be mert a GMO egy démon és rossz és gonosz és kész"

Többet termelünk már most, mint amennyi a fogyasztás és a szükséglet, és ingyen GMO-t sem fogunk a szegény régióknak adni.

Mindenki nyugodjon le a, itt annyi hülyeség hangzott már el, hogy előbb rendet kellene benne vágni. A génmódosítás semmiben sem különbözik a hagyományos nemesítéstől, mindkét esetben új DNS-t pakolunk egy élőlény genomjába.

A "hagyományos nemesítés" során véletlenszerűen, ismeretlen szekvenciájú DNS szakaszokat, amik ismeretlen gének százait-ezreit tartalmazhatják és ismeretlen helyre kerülnek a genomban, a génmódosítás során csak a szükséges egy-két ismert gént a genom ismert helyére. Aki szerint ez veszélyesebb, mint a gyakorlatilag véletlenszerű DNS szakaszok véletlenszerű helyre pakolása, az próbálja megmagyarázni, miért gondolja ez, úgysem fog neki sikerülni. Minden hozzászólót megkérnék, hogy olvassa el ezt az összefoglalót, utána írjon (hosszú, nem tudom ide beilleszteni): [link]

Most menjünk végig az egyes hülyeségeken sorban:

"Nem lenne jó, ha az embereknek nem nőne bölcsességfoga, "

Ez nem a te életedben lesz, teljesen fölösleges ilyeneken rágódni, kb. ugyanannyira lehetetlen, mint a Wright fivérek első repülésének másnapján értekezni az F35 -ös vadászgép előnyeiről és hátrányairól. Ezen rágódni teljesen félreviszi a kérdést.

"Nem lenne jó, ha a levágott karod egyszerűen visszanőne? "

Csalódni fogsz, ez az unokád idejére sem készül el fejlesztésként, mivel egyrészt hihetetlenül nagy változásokat kellene hozzá eszközölni, amiket már a születésed előtt a genomodba kéne pakolni, ráadásul a haszna eléggé kétséges, mivel a legtöbb ember nem veszíti el a karját manapság. Ha már mindenáron orvosi alkalmazást szeretnél, inkább hozd példának ezt a paradicsomot, ami az érelmeszesedés ellen hatásos, amihez egyrészt nem kell az emberi genomot módosítani, másrészt nem mesebeli talán-egyszer-ilyen-is-lehetséges, hanem évekkel ezelőtt leközölt, kész termék, harmadrészt az érelmeszesedés gyakorlatilag mindenkit érint: [link] Vagy ezt a rizst, ami reuma ellen hatásos monoklonális ellenanyagot termel: [link] Vagy ezt, amelyik a rotavírus gyógyszerét termeli: [link]

"A GMO annyit jelent, hogy átalakítjuk egy élőlény DNS-ét, hogy necsak arra legyen képes, amire a természetes kiválasztódás az emberi intelligencia közbelépése nélkül megalkotta. "

A "hagyományos nemesítés" is pont ezt jelenti. A GMO egy hülye jogi fogalom, annyit jelent, hogy olyan élőlény, aminek a genomjába olyan DNS szakaszt illesztettek, ami előtte egy plazmidon volt. Ha baktérium DNSt raksz egy kukorica genomba, amit előtte nem szabtál egy plazmidba, az nem GMO, mert akkor "természetes" DNS -t illesztesz a kukoricába, az biztos nem veszélyes :-). Ez egy hülye, értelmetlen szabályozás, onnan ered, hogy sem az "aktivisták", sem a törvényhozók sem értenek a biológiához, fogalmuk sincs, mi az a GMO, ami ellen küzdenek.

"A mostani finom borszőlők kinemesítése a keserű, kicsi vadszőlőből is afféle GMO, csak még nem molekulaszinten. "

De vazzeg, molekulaszinten történik. A mutáció az örökítőanyag megváltozását jelenti, teljesen mindegy, hogy egy kósza neutron, valami szabadgyök, egy mozgékony genetikai elem vagy egy plazmidról származó T-DNS szakasz változtatja meg a genomot, a végeredmény ugyanez, megváltozik az élőlény DNS -e. Régebben nem beszéltek génekről, meg mutációkról például a szőlőnemesítés során, mert fogalmuk sem volt arról, mik ezek. Konkrétan a mutáció, mint fogalom száz éves, a genetikai kódod kb. a hatvanas évek óta ismerjük, DNSt szekvenálni a Sanger módszerrel 1977 -óta tudunk egyáltalán azóta van bármi esélyünk hogy egy mutáció molekuláris hátterét is megismerjük. Arról van szó, hogy a nemesítés mindig is molekuláris szinten történt, csak a nyolcvanas évekig ezt nem láttuk, így nem is beszéltünk róla.

A többi hülyeségen is érdemes végigmenni:

#2: Miért, honnan tudjuk, hogy a "hagyományos nemesítésnek" milyen mellékhatásai vannak? A helyzet az, hogy jelenleg egészen nyugodtan tehetnék emberi géneket a kukorica genomba és másnaptól eladhatnám neked a piacon, teljesen törvényesen, ha éppen protoplaszt fúzióval készítem nem egy T-DNS plazmidról juttatom a genomba. Mert az nem lehet veszélyes, ugye?

Ez a fajta megkülönböztetés egészen eszement szabályozáshoz vezet, legjobban egy példán keresztül tudnám bemutatni. A krumpli többek között különböző R génekkel védekezik a kórokozói, például a burgonyavész ellen. Ezekből az R génekből azonban nem csak a termesztett burgonya genomban akad, a krumpli vad rokonaiban rengeteg olyan R gén lapul, amelyek a háziasítás során nem kerültek be a ma ismert burgonya genomba. A termesztett krumpli azonban nem keresztezhető egyszerűen vad krumplikkal, Hollandiában készült a Bionica krumplifajta, amibe egy Solanum bulbocastaneum nevű vad krumplifaj egyik R génjét juttatták be, ami megvédi a burgonyavésztől. Ez a "készült" ige jelen esetben azt jelenti, hogy 1959 -ben kezdték el a nemesítést, először a S. acaule nevű másik vad krumplifajjal keresztezték a S. bulbocastaneumot, a hibrideket 1965 -ben sikerült egy harmadik vad krumplifajjal, a S. phujerával keresztezni, míg 1980 -ra jutottak el oda, hogy a termesztett krumplival történt többszöri keresztezés után valami, az általunk ismert krumplira hasonlító növényhez jutottak, ezt még röpke huszonöt éven át gyúrták, mire 2005 -ben kereskedelmi forgalomba került a Bionica krumplifajta. Röpke negyvenhat évbe került, mire nagy nehezen sikerült egyetlen új, idegen gént beerőszakolni a termesztett krumpli genomjába. Hogy közben hány darab és milyen egyéb gének jutottak át, ennek az ellenőrzését senki nem várja el a nemesítőktől. A Bionica így bár vadonatúj gén(eke)t tartalmaz, egy évtizeddel fiatalabb, mint az első GMOk, semmilyen hosszútávú tapasztalatunk sincs a termesztésével, a rövidtávúak is valami holland kísérleti telepen, a magyar környezettel soha semmilyen kapcsolatba sem került. Ennek ellenére, már biogazdaságokban is termesztik, láthatóan a biotermesztőknek sincs semmi kifogásuk sem az ellen, ha új, idegen géneket tartalmazó növényfajtákat termesztenek.

Ezzel szemben a kétezertizes évek elején elkészült a Fortuna krumpli is, ebbe két R gént juttattak be ugyanabból a S. bulbocastaneum nevű krumplifajból, mint a Bionicába tették, csak éppen rekombináns DNS technológiával, tehát nem kellett mindenféle vad krumplik génjeit véletlenszerűen kevergetni, megkeresték a szükséges két gént a kiválasztott genomban és közvetlenül a krumpli genomba juttatták, ezzel rögtön megtakarítottak néhány évtizednyi nemesítést, hiszen eleve csak a lehető legkisebb mértékben bolygatták meg a krumpli genomot. Így nem kell attól tartanunk, hogy észrevétlenül több száz vagy több ezer ismeretlen gén került a Fortunába, pontosan tudjuk mit változtattunk ezen a krumplifajtán. No de ettől ez már GMOnak számít, mivel az EUban elméletileg termeszthetőek GMOk, azonban gyakorlatilag lehetetlen őket engedélyeztetni, a gyártó ugyan beadta az engedélykérelmet, majd vissza is vonta 2012 -ben úgyhogy az EUban a közeljövőben nem vetünk Fortunát, Magyarországon pedig egészen pontosan sohasem, hiszen az alaptörvényben tiltottuk meg minden GMO termesztését.

Hasonlítsuk össze ezt a két terméket! Mindkét krumplifajta ugyanabból a másik fajból származó ugyanolyan idegen géneket tartalmaz. Az egyetlen különbség, hogy a Bionicába egy nagyon lassú (=drága), nagyon pontatlan módszerrel juttatták be, a Fortunába pedig egy gyors (=olcsó), pontos módszerrel. Mégis, ha Bionicát akarnék vetni, azonnal megtehetném, semmilyen hatásvizsgálat sem kellene hozzá, azonnal eladhatnám emberi fogyasztóknak is a piacon. Senki sem kérdezi meg, hogy tartalmaz -e új allergéneket, termel -e új rákkeltő vegyületeket vagy esetleg mérgeket, senki sem aggódik rajta, hogy mi lesz, ha kikerül a természetbe az új gén, mi történhet a környezettel, ha kiszabadul a transzgén? Senki sem aggódik rajta, hogy ha egyszer kikerül a szántóföldre, hogyan lehet majd megszabadulni tőle, senki sem vár el öt nemzedéknyi türelmi időt, mielőtt termeszteni kezdenénk, senki sem siránkozik azon, hogy a Bionica termesztése majd ellehetetleníti a biogazdaságokat (sőt éppen hogy biotermékként forgalmazzák). Senki sem szeretné, hogy figyelmeztető jel kerüljön a Bionica csomagolására, vagy éppen hogy a sertéshús csomagolásán kelljen megjelölni, hogyha Bionica krumplival etették a malacot. De komolyan, meg tudja mutatni nekem valaki a kimerítő, sok nemzedéken átívelő független kutatási eredményeket a Bionica biztonságosságáról? Mert ugye a GMO vitákból tudjuk, hogy ez a legeslegalapvetőbb feltétele bármilyen új növényfajta elfogadásának, mégis nem nagyon látom, hogy bárki igényelné ezeket.

Ezzel szemben ha Fortunát akarnék termeszteni az eleve tilos, ha akár csak kísérleti jelleggel próbálkoznék vele, azonnal a nyakamba szakadna az összes föntebb felsorolt kényelmetlenség, hiszen olyan nagyon veszélyes új R géneket juttatni a krumpliba. No de miért ez a különbségtétel? Ez a két krumpli hajszálra ugyanaz a termék, inkább azt mondanám, hogy a Bionica még veszélyesebb is, hiszen ott rengeteg az ismeretlen tényező, ami a Fortunánál föl sem merül. Mégis az egyiket bármilyen biztonsági ellenőrzés nélkül azonnal örömmel fogyasztják az EU derék polgárai, a másik ellen utolsó csepp vérükig hajlandóak harcolni. Meg tudja magyarázni valaki miért? Bárki aki válaszolni akarna, kezdje ezzel jó, hogy miért lehet a Bionica krumplit azonnal emberi fogyasztásra is árulni és miért akarunk a Fortunával évszázadokat várni?

#6 Miért lennének a GMOk rákkeltők? Konkrétan GMOk elsődleges hatásvizsgálatából vagy hétszáz cikk született eddig és bizony nem látták azt az annyit emlegetett rákkeltő hatást. [link]

#7 Most is tesztalany vagy, az összes nem-GM növényt azonnal, minden hatásvizsgálat nélkül etetik fel veled. Ha valamelyik rákkeltő mellékterméket termel, legkorábban akkor derül ki, amikor belehalsz. De ez nem zavar, mert nincs vallsi mozgalom, akik a "hagyományos nemesítés" veszélyeivel tömnék a fejedet, így azt hiszed, ezek nem is léteznek. Ébredj fel Neo, a mátrixban élsz!

#8 " Az a kukorica sivatagban is megterem 70 fokba is viszont az emberi szervezet nem tudja maradéktalanul vagy semennyire sem befogadni az ilyen növényből készült ételt ennek betegség a vége. " Ez színhülyeség. Van erre valamilyen adatod is?

"Nagyon etikátlan dologra használták/használják a GMO-ot pl az élelmiszeriparban."

Mik ezek az etikátlan dolgok?

"Sok millió ember nem is tudja hogy mit eszik nem tájékoztatta senki őket nem volt választásuk."

Mutasd meg nekem, ki választhat, hogy akar -e Bonica krumplit enni! Mikor tájékoztattak róla, hogy új gént illeszetettek a krumpli genomba? Ja, csak nincs vallásos mozgalom, aki ez ellen kampányolna, úgyhogy nem is tudsz róla, de ez nem is zavar, mert senki sem óbégat a "hagyományos nemesítés" ellen.

" az igazán gazdag emberek mint pl Bill Gates csak organikus ételeket eszik a szegényebb rétegeknek pedig elmagyarázzák hogy a GMO értük van."

Bill Gates valószínűleg nem Suzuki Swifttel jár. Akkor a Suzuki Swift is káros kell hogy legyen, mert csak a szegények veszik, a gazdagok nem.

#9 Az első GMOt 1972 -ben készítették, 43 éve, az első kereskedelmi forgalomba került GM-termék a rekombináns inzulin 1982 -ben került a piacra, 33 éve, az első GM-növény 1982 -ben készült, 33 éve, az első kereskedelmi forgalomba került GM-terményt 1994 -ben kezdték árulni, 21 éve. Szóval a 15-20 év rég letelt, amit te látni szeretnél.

#10 lehet, hogy ha most véletlenszerű mutáció történik a tehenek, esetleg az emberek genomjában, a későbbi generációknak komoly problémái lesznek belőle. Ettől miért nem félsz?

#13 Mikor szóltak utoljára a családodnak, hogy új lr gént juttattak a búza genomba? Szóltak, hogy most már Bionica krumplit adnak el nektek vadonatúj génekkel? Kinek szóltak, amikor cms-T kukoricát kezdtek vetni? Ez egy teljesen értelmetlen kifogás, a kőkorszak óta folyamatosan rajtad és a családodon kísérleteznek. Csak éppen senki sem szól róla, mert ez így szoksá, soha senkinek igénye sem volt rá, hogy közöljék vele, mikor kezdik a kenyerét MV Kolompos búzából sütni. Sőt, a mai napig nem zavar senkit, ha ötévente lecserélik a búzáját, mert nem is tud róla.

#16 "Ja, ennek ellenére az egész életükben GMO-val etetett egereken még mindig öklömnyi daganatok nőnek" Van erre valamilyen adatod? Mert én elég tájékozott vagyok a kérdésben, de ilyenről még sohasem hallottam. Ez egyszerű városi legenda.

#17 Az első GMOt 1972 -ben készítették. Egy teljes évvel fiatalabb, mint az első mikroprocesszor. Akkor szerinted az összes számítógépet, okostelefont, stb. -t be kellene tiltani, hiszen ilyen fiatal technológia esetében nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy hosszútávon is ártalmatlan?

#18 A legtöbb ma termesztett szőlő diploid. Milyen poliploid szőlőkről beszélsz? [link]

#20 Helyesen: Elméletileg elképzelhető, hogy egy GMO ilyesmit okozzon, de eddig még egyetlen példa sem akadt rá.

#21 Nézd meg a martonvásári Elitmag Zrt honlapját! [link] A legöregebb búza vetőmagjuk az MV Magdaléna, 1996 -os. Fiatalabb, mint az első GMO. Az első ember aki születése óta ehette most tizenkilenc éves. Az összes többi vetőmagjuk ennél fiatalabb. Az MV Krajcár 2013 -as, az első ember, aki születése óta ezt ehette két éves. Ezektől miért nem félsz? Mi van ha az MV Krajcár mérgező/nemlétező/sokkal kevesebb?

"Aszbeszt sztori dereng? Mennyi idő is telt el mire rájöttek a problémára, hogy rákkeltő?"

Mikor is vizsgálták meg az azbeszt rákkeltő hatását? Onanntól, amikor bevizsgálták, mennyi időbe tellett rájönni a problémára?

#23 Ha nem erdei gombán és áfonyán élsz, valamint vaddisznóhúson, akkor bizony kizárólag mutáns növényeket-állatokat ettél egész életedben. Kár, hogy nincs hozzájuk kedved.

#24 "Ha kijelented, hogy hosszútávon biztonságos, akkor minimum egy ilyen kutatás nem kellene? " Barátom, mutasd meg az MV MAgdaléna biztonságosságát mutató hosszútávú kutatásokat!

"Nemesítés 1800-ban is létező technológia azaz több, mint 200 éves"

A "nemesítés" mint olyan nem technológia, kétszáz éve annyit jelentett, hogy véletélen mutációk történtek maguktól, ezek közül az emberek teljesen vakon azt szaporították, ami nekik tetszett. Ez nem biztonságos, az összes mérgező, rákkeltő, stb. élőlény pont így jött létre, ahogy így kezdődött az összes valaha létező éhínség, ugyanígy csinálták az ír éhínséget, a cms-T kukoricát, bármelyik mezőgazdasági katasztrófát. Így sikerült feléleszteni egy megszelidített banán vírust [link] , vagy éppen kitenyészteni egy gombafertőzésre különösen fogékony kukoricát [link] Ugyanezzel a módszerrel sikerült az édesburgonya és a dohány genomba is baktérium géneket ültetni: [link] [link] Ez az érv teljesen értelmetlen, a "hagyományos nemesítés" pontosan arra képes mint a rekombináns DNS technológia, csak éppen sokkal nehezebben irányítható.

"Ugye nem gondolod, hogy ha valaki elő tudja állítani(a GMO növény magját) és más nem az majd olcsón adja? "

Konkrétan ingyen adja, amikor húsz év után lejár a szabadalmi védettsége. [link] Mivelhogy bárki otthon elő tudja állítani a GM-növény magját, elülteti és újra magot hoz. Ahogy az összes nem-GM növény esetében is, meg fogsz lepődni, de a nem-GM növények magjai sem ingyenesek, a fajtaoltalom húsz éven át kizárólagos használati jogot biztosít a nem-GM nemesítőnek is.

"mivel még nincs bizonyíték arra, hogy biztonságos."

Mutass nekem kérlek bármit, amit a szádba veszel és van rá bizonyíték, hogy biztonságos! Bármit. Élelmiszert, gyógyszert, italt, bármit!

#29 Atyaúristen! "A jelenlegi technológiával szemben van, és volt is. " Barátom, mutasd már meg nekem melyik technológiát tesztelgettük hatvan-nyolcvan éven át, mire hasznlni kezdtük? Egyet mutass nekem az utóbbi száz évből! Egyetlenegyet!

"Semmilyen GMO egy típusa sem 200 éves. Egy típusú gmo-t sem árultak 1987 előtt. "

Baktérum géneket tartalmazó növényeket viszont elég régóta eszünk. Az nem számít? Vagy mégis szerinted miben különbözik egy GMO egy nem-GMO tól?

"Valamivel több vagy kevesebb lett a kukorica a valami és a kukorica is egészséges, szóval mehet?"

Ez a jelenlegi helyzet minden egyes nem-GM növénnyel. Ha gondolod, mutasd meg nekem a teáltalad fogyasztott kukorica biztonsági vizsgálatait! Nyilván halvány fogalmad sincs arról, milyen kukoricát eszel, mert ugye mit érdekel az téged, pedig egyáltalán nem mindegy, itt egy cikk, ahol két kukoricatörzs genomját hasonlították össze, oszt arra jutottak, hogy száznyolcvan gén található az egyikben, ami nincs meg a másikban, ennyi a különbség két "hagyományosan nemesített" kukorica közt. Ha jól értem, te egy gényni különbséget is végtelenül kockázatosnak tartasz, de ezek szerint száznyolcvan génnyi különbség egyáltalán nem zavar. Miért? [link]

"A Termelékenyebb,ellenállóbb mag drágább."

Akkor szerinted miért veszi a paraszt, ha drágábban termel vele? Hogyan lehet olcsóbb a GM-szója, ha valójában drágább előállítani? Komolyan ezeken még sohasem gondolkodtál el? A vetőmag költésge valóban magasabb, de mivel a járulékos költségeket csökkenti, a parasztnak még mindig megéri, így olcsóbbá válik a végtermék.

Kezdjük ott kérdező, hogy a GMO és a növény nemesítés nem ugyanaz!

Más az, ha otthon mezei módon beoltasz egy barackfát és más, ha a a génjeit manipulálod ki tudja mivel.

Ez kb olyan, mintha a lombikbébit akarnád összehasonlítani egy klónozottal.

Tök jó kérdés. És a válaszokból tök jól kitűnik, hogy a legtöbb embernek fogalma sincs, mi az a GMO, csak annyit ért belőle, hogy gén és hogy módosítás. ÚR ISTEN! Valaminek a génjét módosítják!!

Namost a génmódosítás folyamatát a természetből vette az ember az agrobaktériumoktól. Amik megtámadnak egy gazdanövényt, és megváltoztatják annak DNS-ét úgy, hogy az nekik kedvezzen.

Még mindig van olyan ember, aki a génmódosítást úgy képzeli el, hogy laborítóriumban mérgeket fecskendeznek egy paradicsomba, hogy az mutáns legyen.

Jól leírtad, hogy a génmódosítás sokban hasonlít a nemesítéshez. Van egy vad almád, amit keresztezel más növényekkel, míg 10-20 év kutatása során kapsz egy ehető, finom almát. Ezt a GMO technológiával jóval gyorsabban meg lehet oldani, és nem kell hozzá skorpió DNS, elég egy másik almafaj tulajdonságát átültetni.

Tehát alapvetően a normális GMO növény nem okoz rákot. Miért okozna? Valaki magyarázza már el, aki ezt gondolja. Azért mert GMO? :D Akkor a vadalma miért nem okoz rákot?

Nézzetek utána az aranyrizs storynak. Ennek is vannak támadói, viszont a Greenpeace egyik volt vezetője nagyban kiállt mellette, míg a Greenpeace jelenleg is támadja. A lényege az volt, hogy a rizsszemeknek a héjában van a legtöbb ß-karotin, amit hántoláskor elveszít. Génmódosítással sikerül olyan kukorica-fajtát kinemesíteni, aminek a magjában is jóval nagyobb a ß-karotin tartalom, emiatt sok afrikai vitaminhinyán segítene. Nem taglalom részletesen, a probléma inkább a bevezetésével volt, nem az elmélettel és magával a rizzsel. Mert miért kapnék rákot egy magas ß-karotin tartalmú rizstől?

A probléma főleg az, hogy jelenleg nem az éhezés megállításán fáradoznak ezek a génmódosító cégek, hanem a lehető legnagyobb profit előállításán. Olyan kukorica-fajtát fejlesztettek ki, ami a legelterjedtebb gyomirtószerre rezisztens, ezáltal lazán lepermetezheted vele, neki nem lesz semmi baja, de a gyom elpusztul. Ez bizony zsírkirály, csak az nem, hogy ez a gyomirtó felhalmozódik a talajban és a vizekben és állatokra-emberekre káros. Ezzel van a probléma, nem a kukoricával.

És jelenleg sajnos erre használják a GMO-t, nem pedig arra, hogy olyan szárazságtűrő és sótűrő növényeket fejlesszenek ki, amik olyan területen is megélnek, ahol jelenleg egy haszonnövény sem.

És hogy őszinte legyek, egyelőre én sem támogatom a GMO-k ekkora terjedését, mert a folyamat elment rossz irányba.

Az lenne a fontos, hogy kutatásokat végezzünk velük, de ne annak érdekében, hogy bírja a gyomirtót, hanem, hogy jobb tulajdonságai legyenek a növénynek.

A sótűrő növény egyébként jó, ha alapból olyan a talaj, hogy nagy a sótartalma és akkor ott is lehet termeszteni. Csak ezt is elkezdenék arra használni, hogy akkor lehet rá borítani a műtrágyát, ami tönkreteszi a talajt, mert a növény bírja a magas sótartalmat.

Tehát az embereknek először tudniuk kellene, hogy a génmódosítás nem ördögtől való. A természetben is létezik a folyamat, és alapvetően nem a GMO növényekkel, hanem azok felhasználásával és a termesztéstechnológiával van probléma, ami ezeknek a termesztéséhez kapcsolódik.

Index írása a GMO rákkeltőségéről, első mondat: "Francia kutatók szerint daganatok és szervkárosodások alakultak ki az egész életükben génmódosított kukoricával etetett, vagy a Roundup nevű gyomirtóval kapcsolatba került kísérleti patkányoknál." - Tehát a gyomirtóval volt gond, amivel a kukoricát is kezelték. Előző vagyok, erről írtam.

A nemesítés nem azért tart 30 évig, mert addig ellenőrzik, hanem mert annyi idő, míg a keresztezésekkel elérik a megfelelő tulajdonságokat. Ha ezt génmódosítással csinálnák, akkor sem lenne különbség a végeredményben.

Ehhez azért hozzáfűznék valamit:

"Konkrétan ingyen adja, amikor húsz év után lejár a szabadalmi védettsége. Mivelhogy bárki otthon elő tudja állítani a GM-növény magját, elülteti és újra magot hoz. Ahogy az összes nem-GM növény esetében is, meg fogsz lepődni, de a nem-GM növények magjai sem ingyenesek, a fajtaoltalom húsz éven át kizárólagos használati jogot biztosít a nem-GM nemesítőnek is. "

Az írásaid tetszenek, mert végre olyan ír, aki ért is hozzá és nem csak vagdalkozik a szavakkal. Viszont a GM növény magját hiába szórod el, abból nem ugyanaz lesz. Ahogyan a jelenleg normál úton nemesített, többnyire hibrid vetőmagból növő növény beérett magjából sem ugyanaz a növény lesz.

Ugye a hibrid vetőmagnál szabályozott körülmények között keresztezik a megadott növényeket. Ez biztosítja, hogy a hibrid növény fajtaazonos lesz, és a megfelelő tulajdonságokkal fog rendelkezni. Az ebből növő növény magja már más, mert mással kereszteződhet. Ezért van az, hogy az F1 hibridek magját mindig meg kell venni, azt nem tudod saját magadnak előállítani.

GMO-nál ugyanez van, az abból fejlődő növény már kereszteződhet másik fajtával vagy saját magát porozza be, így az utódja más géneket fog hordozni.

Írásaidból mondjuk úgy gondolom, hogy ezt nyilván tudod, csak gondoltam pontosítok kicsit.