Hogy lehet egy Szegedi Csanádhoz hasonló módon "életfelfogást" változtatni?

Szegedi Csalárd nem azért visszataszító, mert zsidó. Zsidóként is lehetsz hazafi, igazi magyar.

Én ismerek ilyen zsidót, aki mélyen nemzeti érzelmű (persze nem szélsőséges, jobbikos stb.), tragédiának tartja és gyászolja Trianont (az ő őseit is elszakította a határ egymástól), és az 1848-as meg 1956-os hősökre Kaddist szokott mondani zsidó barátaival. Meghatódva énekli a Himnuszt, és nem érdekli Izrael. Neki a zsidósága csak egy vallás, nem nemzetiség. Úgy zsidó, ahogy én pl. református.

Nem tudom, hány ilyen zsidó van, lehet, hogy nem sok, de én egyet mindenképp ismerek és a barátomnak tartom.

Viszont ő sosem tagadta le a zsidó vallását, sosem hazudja, hogy nem zsidó és sosem támadt a saját hittársaira, nem süllyedt odáig, hogy hittestvérei ellen uszítson.

Szegedi Csalárd azért visszataszító, mert nem férne el egy kilométeres kommentben sem az összes antiszemita megnyilvánulása. Olyanokat mondott a zsidókra, miközben élt a saját Holokauszttúlélő nagymamája, hogy csoda, hogy nem szakadt rá a plafon!

Utána meg gondolom elment a mamájához és tette a szépet...

Én csak azt a szegény öregasszonyt sajnálom, aki túlélte a vészkorszak borzalmait és öregségére meg kellett érje, hogy a saját unokája köpi szembe, és csatlakozik egy holokauszttagadó, antiszemita csürhéhez.

És látszott, hogy csak érdekből, pénzért tette, mikor az érdek elmúlt, mert lelepleződött a jobbikos lelkesedés is abbamaradt...

Még csúnyább, hogy utána meg körbejárta a zsidó szervezeteket "vezekelve", hogy bocsánatot nyerjen a bűnére.

Egyedül az ortodoxok álltak vele szóba (a neológok elhajtották a képmutatót), mert ők kötelesek mindig a Talmud szerint eljárni.

A Talmud azt mondja, hogy a bűnre csak akkor jár bűnbocsánat, ha jóvá is teszed. Azaz valakit megbántottál, nem elég Istentől bocsánatot kérni, az illetőtől is bocsánatot kell kérni, és csak akkor teljes a bűnbocsánat, ha az is megbocsátott.

Ezért nagyon szigorúak a zsidó vallási törvények a saját közössége ellen uszító zsidóra (a legszigorúbbak), mert az utána nem kérhet bocsánatot egyenként a világ összes zsidójától (és elvileg amíg csak egy is van, aki nem bocsátott meg neki, nincs bűnbocsánata).

Ezért erre az esetre a Talmud bölcsei azt találták ki "könnyítésnek", hogy az illetőnek egész életében a zsidó közösségért kell tennie, áldozatot vállalnia, és csak úgy nyer bűnbocsánatot Isten előtt, ha nem szűnik meg soha ezt gyakorolni, saját népét szüntelenül szolgálni.

Ezt közölték is vele az ortodox rabbik, és ő akkor nagy lendülettel vezekelt is. De tudsz azóta valamit róla? Segíti a közösséget? Vezekel?

Szerintem ez is álszent képmutatás volt csak, és ugyanúgy nem gondolta komolyan, mint korábbi kijelentéseit.

Gané emberek minden közösségben vannak, és ő egyszerűen az, egy gané ember. Az ilyen a legveszélyesebb: a zsidóból lett antiszemita, a magyarból lett vadromán, vadszlovák, és így tovább. Ezeknek bizonyítási kényszerük van és a legvéresebben támadják saját közösségüket, hogy bizonyítsanak. Aztán, ha lebuknak, akár ugyanolyan véres szájjal átállnak a másik oldalra kiabálni.

Ez szimpla jellemtelenség...

Megpróbálom elmagyarázni, de ismerve ezt az oldalt, előre is puszilom a lepontozókat, és kellemes ünnnepeket kívánok nekik. Na, azért nem érted, mert elhiszed, hogy a szélsőjobb elsősorban a hazaszeretetről szól. Ez nem igaz, a hazafiság csak egy vállalható keretet, jobban mondva egy örök, megkérdőjelezhetetlen fedezéket nyújt számukra. A szélsőséges ember mindig sérült, egyszerűen lelkileg nem egészséges. Természetesen igaz ez a szélsőbalra, vagy a vallási fundamentalistákra is, de ne bonyolítsuk ennyire. A szélsőjobbos legtöbbször szegény, problémás családból jön, vagy kiközösítették a suliban, vagy csak olyan helyen lakott, ahol néha megkergették a cigányok. A lényeg, hogy fél, önbizalma, önbecsülése alacsony, muszáj találnia valamit, amitől többnek érezheti magát. Nézd meg a jelszavaikat, az állandó harckészültséget, a militáns külsőségeket, mind azt sugallják, hogy valami fontosnak a részei, ahova csak a kivételesek kerülhetnek be. Kivételesek, mert fehérek, heterók, magyarok, stb. A többiek mások, ők ide tartoznak. Ezt a kapcsot kell feldíszíteni hazaszeretettel, becsülettel, tisztességgel, csupa pozitív, kikezdhetetlen jelzővel, és máris büszkén magáévá tudja tenni bárki. Az a fontos, hogy legyen egy határ, ameddig "mi" állunk, és azon túl vannak "ők", és mivel tisztáztuk, hogy "mi" jók vagyunk (becsület, hűség, ilyesmi), "ők" nyilván rosszak. Semmi másra nincs szükségük, csak egy közegre, ami elválasztja őket másoktól, így lehet egyik nap várvédő, igaz, magyar hazafi, másik nap meg rabbi. Csak tartozni akar valamihez, amire büszke lehet. Jobb esetben csak zűrös helyen lakik, a legőszintébben fél a cigányoktól, és bosszút akar állni, hogy ne neki kelljen végre félnie, hanem nekik tőle. A mechanizmus ugyanaz, csak másfajta, megfoghatóbb félelemből fakad, jellemzően az érveik is jobbak, egyszerűbbek, őszintébbek. De ha kapnának bármit, amivel kiemelkedhetnek ebből az állapotból, ugyanúgy elhagynák.

Ismétlem, ez a szélsőségekre vonatkozik. Egészséges ember képes a kritikára a saját nézeteivel szemben is, belátja, ha valamit csak akar, szeret, de nincs rá szüksége, és nem tesz áthidalhatatlan szakadékot emberek közé. Nekem fideszes, jobbikos barátom is van, a halálba tudjuk idegesíteni a egymást, de ennek nincs valódi jelentősége. A szélsőséges erre nem képes, ő harcol, neki igaza van, ő különb, és ha elolvasta az írásomat, akkor meg is sértődik. Mert ha valaki megsértődik egy kritikán, akkor a kritika igaz.

Radnóti Miklós: Nem tudhatom...

Szerb Antal Tormay lapjában publikált

A zsidó is lehet nemzeti értelmű.

Ahogy mondod!

"Bátran tehát, barátaim! Honosítsa a zsinagóga a magyart, s reméljük, hogy a magyar honosítandja a zsinagógát!" (Lőw Lipót)

"A nemzet hű fiává nem a származás, nem a fajrokonság, hanem a rokon érzés, s a csatlakozó önfeláldozat avat. Nem a szívnek vére, hanem a szívnek verése"

(Lőw Immánuel: Rákóczi. Két emlékbeszéd. Szeged, 1907.)

# 6-os hozzászólásra válaszul:

Kedves kérdező!

A különbség az, hogy a szélsőjobboldal nem fogad be ha más származású vagy, különösen ha zsidó vagy roma.

Egy életen át ferde szemmel vizsgálnak, a legkisebb emberi hibádra is azt mondanák: na, kiütközött a zsidó / cigány vére. Még olyanokra, is, amit bárki elkövet néha.

Szóval nem hiszem, hogy zsidó származású ember aktívan politizálhatott volna az akkori Jobbikban (a mai kiskutyasimogató Jobbikba talán beleférne). Nem hinném, hogy lett volna választása, miután lebukott (amúgy a pártból is kizárták).

Nem fordított ő hátat a Jobbiknak, csak lebukott, felsült, kiderült róla az igazság, és akkor már nem volt neki merre-hova.

Amúgy szép-szép, amiket a szlovák származásodról írtál, csak ne ess át a ló túlsó oldalára. A szlovákgyűlölő szlovák származású ember nem sokkal jobb a magyargyűlölő magyarnál vagy a zsidógyűlölő zsidónál.

Az őseidet te se tagadd meg, ne is vesd meg. Legfennebb ha ők gyűlölködők voltak, akkor a gyűlölködésüket megvetheted, de ne ess át a ló túlsó oldalára, s válj ellen-gyűlölködővé!

Bennem is van magyar (50%), székely (25%), román (12,5%), német (6,25%) és zsidó (6,25%) vér is, és egyiket sem tagadnám meg, egyiket sem nézem le, sőt, egészében büszke vagyok a származásomra.

A nemzetiség már részben neveltetés, de nagy részben döntés kérdése is, és úgy döntöttem, nyilván, hogy magyarnak vallom magam, magyar vagyok. De nem tagadnám meg egyik felmenőmet sem.

Amúgy ez a zsidóság-dolog azért is furcsa, mert pl. én, aki szinte 94%-ban nemzsidó vagyok, egy vallásos zsidó szemében zsidónak számítok, mivel az a 6,25%-nyi zsidó vér az anyám anyjának az anyja részéről van bennem, és ők anyai ágon nézik a zsidóságot.

Fordított esetben, ha valaki 96%-ban zsidó, de pont az anyjának az anyjának az anyja nem az volt, akkor nem tekintik zsidónak (úgy hívják, félzsidó, de vallásilag teljesen gójnak számít) - miközben a nácik például őt vitték volna el, nem pedig engem. Mert azok (és a mai szélsőjobbosok) fajilag nézték a zsidóságot. Ezért hurcoltak el rengeteg magyar, német, lengyel érzelmű és identitású keresztény embert a haláltáborokba.

Ők úgy vették, hogy két zsidó nagyszülő esetén zsidó az ember, és elvittek akkor is ha az apai nagyszüleid, vagy az anyai nagyapád és valamelyik apai nagyszülőd zsidó volt.

Miközben maguk a zsidók csak az anyai nagyanya, dédnagyanya stb. után nézik a zsidóságot, tehát ha négyből három nagyszülőd zsidó, de pont az anyai nagyanyád nem az, akkor nem vagy zsidó, ha négyből három nagyszülőd nem zsidó, de az anyai nagyanyád az, akkor zsidó vagy.

Ezért volt, hogy sok nemzsidó halt meg a haláltáborokban, akiket maguk a zsidók nem tekintettek zsidónak, de ugyanakkor voltak olyan kikeresztelkedett zsidók, akiket annak ellenére nem hurcoltak el, hogy halachikus értelemben zsidók voltak (a született zsidóságból a zsidó vallás szerint nem lehet kitérni, zsidó maradsz, ha nem is tudsz róla, nem metélkedsz körül, vagy ha nem is akarsz az lenni).

Én is összevitáztam már párszor zsidó ismerőseimmel, amikor állították, hogy zsidó vagyok. Mondom nekik: hogy lehetnék zsidó, amikor 96%ban nemzsidó vagyok, magyarnak vallom magam, hívő református vagyok, nem vagyok körülmetélve, senkim sem zsidó vallású, semmilyen zsidó szokást nem tartok, és nem hiszek a zsidó vallásban?

De ők csak röhögnek, hogy mindegy, akkor is zsidó vagyok a Halacha szerint, mert az anyám anyjának az anyja az volt. Persze ilyenkor inkább ugratnak, heccelnek, de halachikusan igazuk van.

Szegedi Csalárddal is azért álltak szóba az ortodox rabbik, mert az anyai nagyanyja a zsidó, nem pedig az apai, és így ő halachikusan teljes egészében zsidónak tekintendő a szemükben. Ha a nagymama apai nagymama lett volna, szóba sem állnak vele azok után, amiket elművelt.

De lényeg a lényeg: szerintem légy büszke az őseidre, a szlovák őseidre is. Ettől még lehetsz igaz magyar ember, teljesen magyar identitással, anélkül, hogy megtagadnád a gyökereidet!

És szerintem ne úgy fogd fel, hogy "kiirtottad" a szlovák ágat, hanem úgy, hogy gazdagítottad a sokszínű magyar nemzetet!

Petőfi is szlovák volt, akárcsak te (a legújabb kutatások szerint az apja is az volt, nem szerb, így teljesen szlovák volt tulajdonképpen, apai-anyai ágon, a szülei fiatal korukban még szlovákul beszéltek egymással, csak asszimilálódtak).

József Attila román származású volt, Zrínyi horvát, az aradi tizenhárom zöme német, Radnóti zsidó, és mind a legnagyobb magyarok sorába emelkedtek.

Te is lehetsz úgy hazafi, hogy nem tagadod meg a származásodat sem.