Miért jöttek a magyarok a Kárpát-medencébe?

"A magyar nyelv nem türk." - A magyar nyelvre vonatkozóan ez csak nézőpont kérdése.

(Semmi bajom a finnugor nyelvrokonsággal. Vallom, és nem tagadom.)

Pont, hogy a magyar nyelv az amelyik pont annyira türk mint amennyire finnugor, ebből következik, hogyha az avarok türk nyelvűek voltak, nem sok nyelvi akadály lehetett a már itt élő türkös nyelvű népesség és az Árpáddal bejövő népesség között összeolvadási jelenség szempontjából még ha a bejövők nyelvét napjainkban a finnugor nyelvcsaládba osztályozzuk is. Ember legyen a talpán aki ilyen távlatból megmondja, rekonstruálja, hogy hogyan nézett ki Álmos-Árpád bejövő népének a nyelve.

Bíborban született Konstantin értekezése, Álmos-Árpád népérő, avagy „A turkok népéről és az honnan vezeti le eredetét."

Tovább:

Az első görök feljegyzések az 830-as évek eseményeinél ungroi (ungrok), unnoi (hunok)és turkoi (türkök) néven említik a magyarokat, majd általánossá vált a türk név használata. Még a XI. században is Magyarország neve így látható a Szent Koronán görög írással:„Geiza Turkia hívő királya."

A 870-es évekre vonatkozó, első arab feljegyzés is ilyen elnevezést használ: .. ."a magyar pedig a turkok egyik fajtája."

Bíborban született Konstantin római (bizánci) császár a nála járt magyar főemberektől értesült arról, hogy a magyarok egyik csoportja, mely a Kaukázus vidékére költözött„rendíthetetlen szabíroknak" nevezték.

A szlávok, az egykori onogurok helyére, a Don-vidéki Levédiába vándoroltak a magyarok, ongri, ungri néven emlegették őseinket. Az ő elnevezésüket vették át a nyugati krónikaírók.- Francia földön állott Szt. Bertin kolostor évkönyvében:

Hinkmar reimsi érsek jegyezte fel az 862-es évhez: ..."korábban ismeretlen ellenségek...., akiket ungrinak (magyaroknak)neveznek"..., pusztítanak. A német földön levő fuldai kolostor évkönyvében 894-ben azt olvashatjuk: ...."megjelentek a magyaroknak nevezett avarok." Renginó prűmi apát a szkítáktól származóknak írja a magyarokat, s a 889-es éveseményeinek leírásában a magyarok „féktelenségét" emeli ki. Widukind, a vesztfáliaiCorvey-kolostor szerzetese a X. században olyan avaroknak tartja őseinket, „akiket most magyaroknak neveznek". A magyar nevet a latin nyelvű szövegekben - ungri, hungri, hungari- alakban találjuk.

A XI. századi Nesztor-féle orosz évkönyvben fekete és fehér ungorokról ír, akik közül,csak a fekete ungorok azonosíthatók a magyarokkal. - Így lettünk a krónikások szerint eleinte az avarokkal, majd a honokkal azonosak.

A tiszabezdédi tarsolylemez egyetlentárgyba sűrítve mutatja be népünk múltjának, műveltségének eredetét,sokszínűségét, - a pálmafacsokor a jellegzetes sztyeppi „életfát" mintázza, fölötte a kiszélesedő szárú görög kereszt Bizáncra utal, - oldalt, a két fantasztikusállat az iráni művészet felé mutat.

Az orosz őskrónika („Nesztor") megemlékezik a magyarok kétszeri honfoglalásáról:- Először jöttek fehér ugrok, - az avarok idejében, - azután a fekete ugrok - Oleg idejében. Metód legendában, a 880-as évek elején írták: „Metód püspököt utazásai során... megérkezve a Duna tájékára, egy magyar király látni akarta őt. Egyesek azt mondtak,hogy ezt nem élik túl kínszenvedés nélkül, ő elment hozzá." A magyar „király" pedig, mint fő főpapot illik, tisztelettel, ünnepélyesen és örömmel fogadta. Beszélgetve vele, ahogy ilyen méltóságú emberekkel illik beszélgetni, megölelvén, megcsókolván őt, és megajándékozván értékes ajándékokkal, elbocsátotta ezekkel a szavakkal: ..."tisztelendőatyám, okvetlenül emlékezzél meg rólam szent imáidban." Ez a „magyar király" nemcsak a nemzetközi illendőséggel volt tisztában, hanem jól kellett ismernie is a kereszténységet is.

A nyugati források nagyrészt ellenséget láttak a magyarokban és a mendemondákat is igazságként jegyezték fel. A nyugati források elsősorban a honfoglalást követő kalandozó hadjáratokról szóltak.

Al-Dzsajháni a következőt írta a magyarokról(a IX. század első felében):

„A magyarok a türkök egy fajtája (...)”

Bizánc azért elég jól értesült volt abban az időben, nem hiszem, hogy nagyot hibáztak volna, hogy türk népeknek nevezték őseinket.

"200 év alatt nem változik sokat a nyelv."-ezt a kijelentésed mire alapozod?

Mire alapozod hogy jól értesültek voltak?

Mert Bizáncnak volt a legjobb és legkiterjedtebb, hírszerző hálózata a korban, már csak a területi nagyságából kifolyólag is jó hírszerző hálózatuk kellet, hogy legyen ha működtetni akartak egy ekkora birodalmat. Azon felül pedig nagyon pontosan kellet értesülni kik és mik vannak a birodalom környékén.