Mit gondoltok róla, hogy a statisztikák szerint mégis diplomával lehet csak normálisan keresni?

Egyébként kérdező, ezt eddig is tudta mindenki, elég fogyatékosnak kell lenne, hogy valaki azt higgye, majd az OKJ-s papír az elvisz a jómódba. Mint látod azért pár versenyző beáll ebbe a sorba, (mondjuk nem is csoda, hogy ők megragadtak a nyolc általánosnál meg az érettségi/szakma kombónál, több nem is menne) aztán nem értik, hogy ötven évesen miért keresnek majd harmadát-felét a "semmirekellő" "büfészakos" diplomásnak. :-DD

Diplomával csak szarul lehet keresni.

Libsi ármány az egész jelentés. Becsületes, keményen dolgozó melósokra van szüksége az országnak, nem semmirekellő diplomás pernahajderekre! Az egyetemeket, főiskolákat vissza kell szorítani, jó részüket meg kell szüntetni, ez a jövő útja!

Az, hogy ki mennyire van bejelentve és mennyit visz haza, két külön dolog ebben az országban. Egy KIVA-s egyéni vállalkozó havi 50e Ft fix adó mellet 1 gurcsit vihet haza havonként, teljesen legálisan. Egy minimálbérre bejelentett ügyvezető a saját cégében úgy tologatja a pénzeket, ahogy akarja, vagy akár kiveheti osztalékként, sőt, még E.V-ként is évi 12 millát, havi 50e Ft adóteher mellett. Szóval sokan keresnek 1 milla felett havonta, akik jóval kevesebbre vannak bejelentve. Köztudomású tény, hogy az ország vezetői sem annyit visznek haza, amennyi a hivatalos jövedelmük. Na, most akkor?? Ki hisz még a mesékben? Emiatt tényszerűen a vállalkozók keresnek a legjobban. Akármilyen végzettséggel. Egy szemfüles szaki (sok ilyen van) alapít egy céget, felveszi a volt kollégákat, egyre nagyobb munkákat vállal, eszközökbe ruház be, fejleszt, növekszik szépen az évek alatt és szép vagyonra tesz szert. Míg a munkavállaló, alkalmazott, akárhány diplomás is, bérből, fizetésből alig halad előre valamit vagyoni szempontból. Már ha a vagyon számít. Gondolo, ha a kereset számít, akkor annak hozadékai is. Akinek pedig hivatása van, azt elvileg kevésbé érdekli a vagyonszerzés. A gazdasági ismeretek, az értékesítési, adózási ismeretek, marketing, kreativítás, alkalmazkodó képesség, kapcsolatépítési képességek és stressz tűrés számít a leginkább a piacon. Már az önállón, nem a rabszolga piacon. Na, meg ugye az önállóság. Akinek meg kell mondani, hogy mit csináljon, az sosem fog sokat keresni. Hacsak nem az MNB-nél van magas pozícióban, de máshol nem nagyon dobálnak havi milliókat. Egy profi ügyvezető kap bruttó 1 milla körül, több nyelvvel, diplomával. Abból sem lesz komolyabb vagyon, ha nem a saját cége. Kockázat nélkül pedig nincs üzlet, csak alamizsna. Aki kitalálja a projektet, felvesz hozzá diplomás szakembereket, szakikat és bezsebeli szépen a profitot. Nem a diplomások és nem is a szakik, hanem a csúcsvezető, a tulaj, az értelmi szerző. Akkor is, ha nem ért semmihez. Esze mégis neki van a legtöbb. Amihez meg nem ért, arra megkeresteti a legmegfelelőbb embereket, mert arra is van külön embere. Ő fogja össze a szálakat. Övé a profit. A diplomásoknak, szakiknak lehet, a nevüket sem tudja, csak azt, hogy pár százasba kerülnek neki havonta, ami nem tétel neki. 5000 euro netto alatt vegetálásról beszélhetünk. Azon lehet vitatkozni, hogy ki keres ez alatt többet, kevesebbet, ki kap több morzsát, de mindegyik kevés a jóllakáshoz. Mivel más malmára hajtják a vizet ugyebár. Kezdeti tapasztalatszerzésnek jó ugyan az alkalmazotti jogviszony, de hosszútávon mindig csak a biztos kevés marad, ami nem is olyan biztos. Aki pedig sok ideig munkavállaló, az elveszti a képességét az önállóságra, hogy saját magának teremtse meg a testhezálló, jól jövedelmező munkahelyét, mivel parázik a bizonytalanságtól. Az élelmes pedig megszedi magát a bizonytalanságon, nem fél tőle, a barátja. Aztán belefásul az alkalmazott 40-50 évnyi munkaviszonyába, örül, ha egy kéglit sikerül valahogy összehoznia és kicsengetheti a hitelét 30 év alatt. Egész életében függ a munkaadójától. Abban a hitben éli le az életét, hogy nem kellett kockáztatnia, miközben az egész életével fizetett, rabláncon, bagóért. Lehet vitatkozni, hogy diplomás rabszolga volt-e, vagy analfabéta. A lényegen nem sokat változtat. Kicsivel talán több morzsát dobtak le a terített asztalról a diplomásnak, de még ez sem biztos. Ezen el lehet vitatkozni, csak nem biztos, hogy érdemes. Érdemesebb az élére állni inkább a dolgoknak és akkor már értelmét is veszti a morzsa darabok számolgatása. Sok sikert!

hazugság