Miért menekülnek a diplomások az országból?

Attól, mert valaki diplomával rendelkezik nem jelent könnyebb elhelyezkedési lehetőséget. A szaktudás számít. Te hiába vagy diplomás, ha olyan diplomád van, amivel 500szoros túlképzés van, mint amennyit a munkaerőpaic fel tud szívni.

Skóciai egyetemek pont azért működnek jól, mert ők mindig évekkel előre felmérik viszonylagosan ezt, és eszerint hirdetik ki az államilag támogatott szakokat.

Ahol diplomás nem képes sem itthon, sem külföldön elheyezkedni a szakmájában, azt nevezik büfészaknak, általában a bölcsészkar tárgyai, ahol az állások kihalásos alapon kerülnek meghirdetésre és kapcsolatok nélkül nem vagy sehol.

Én is történésznek tanultam, de végül félbehagytam.

Viszont rengeteg olyan diploma van, amivel jól el lehet helyezkedni, és jó pár ország van, ahol nagyjából a magyarországi fizetés háromszorosát adják, még a lakóhelyet is alád tolják, vagy fitetik a bérleti díjat.

Mert ugyanazzal a munkával lényegesen bizonyos értelemben sokkal könnyebb az életük. Értem ezalatt: emberi megbecsülés, fizetés, munkakörülmények, egyéb életkörülmények. Plusz (személyes): általában sokkal tisztábbak az utcák és a természet is. Ez a halálom b+, hogy Magyarországon mindenütt szemét van. Az utcán, a járdán, a fasorban, a főutak mellett, a parkolóban, az erdőben, mindenütt. Ezt képtelen vagyok megszokni. Máshol sem mindenütt tökéletes a helyzet, de összességében nyugaton sokkal tisztább minden.

Nyilván vannak árnyoldalai is, de ebbe ne menjünk bele, nem erről szólt a kérdés.

[link]

Például az ilyenek miatt.

Az említett korosztálynak Magyarországon kb. 30%-a diplomás. Tehát a kivándorlók körében kb. 10%-kal magasabb a diplomások aránya, mint az itthon maradók körében. Ez azért nem olyan drámai. Miért lehet:

- számukra a nyelvtudás nem akadály

- munkájukból adódóan amúgy is gyakran járnak külföldre, rendelkeznek kapcsolatokkal, kapnak meghívásokat

- sok esetben (jellemzően multiknál) a karrier természetes része, hogy külföldön kap pozíciót az ember

- bizonyos szakmákban jelentős színvonalkülönbség tud lenni (pl. bizonyos technikai eszközök nem érhetők el itthon, egy szakembernek nyilván vonzó a legújabb technológiával dolgozni)

- a tanulás miatt későbbre tolódik náluk a családalapítás, tovább tudnak mobilisak maradni

- a szakma iránt elkötelezett értelmiségiek nehezen viselik az itthoni bürokratikus, adminisztratív teendőket, nyugaton sokkal szabadabban dolgozhatnak

- a nyugati országok tervezett agyelszívást is folytatnak az értelmiségi területen, míg az alacsonyan kvalifikált bevándorló munkaerőre egyre inkább problémaként tekintenek

- hazatérés után a külföldi tapasztalat az értelmiségi állásokban jelentős plusz értéket képvisel, míg a nem értelmiségi munkakörökben sokszor nincs érdemi különbség (pl. egy kőművest nem a külföldi tapasztalata miatt fognak itthon felvenni egy jó állásba, de egy jogászt már sokkal inkább)