A határon túli magyarok 100 év múlva már jórészt kihalnak majd?

Száz év múlva már beszélni sem fognak az emberek, mert az agyunkba ültetett protézisekkel fogunk kommunikálni egymással.

Szerinted kit fognak érdekelni a nyelvek?

Nem.

Majdnem 100 éve ezt remélik azokban az országokban és nem sikerült elérniük, pedig mindent megtettek érte és még innen, az anyaországból is kaptak hozzá támogatást, ha mással nem is, akkor azzal, hogy nem segítettek nekik magyarnak megmaradni.

Most meg már segítséget is kapnak végre és magyar állampolgárként is létezhetnek.

A kertet is gondozni kell ha nem akarod hogy a gaz vegye át a növényeid helyét. Ha csak ímmel ámmal teszed, akkor ellepi a gaz, de maradnak közte az erősebbekből a te növényeid is. Ha viszont figyelsz rá és gondozod, akkor egészséges, szép kerted lesz, ami szépen terem is. Nem bonyolult csak csinálni kell.

A hazafias érzelmeket félretéve, csak objektíven nézve a dolgot:

Rettentően gyors az asszimiláció. Aki járt már határon túl (és nem csak olyan településen, ahol >80% a magyar), megtapasztalhatja első kézből. De ez igaz egyébként a magyarországi kisebbségekre is. Az "átkosban" ismertem olyan sváb családot, ahol a nagyapa alig beszélt magyarul, az unoka meg alig beszélt németül. Az ő gyerekei meg már gondolom végképp nem beszélnek németül (hacsak az iskolában nem tanultak).

Mindenesetre 100 év múlva azért még nem fog teljesen eltűnni a határon túli magyarság. Ismerek olyan határon túli magyarokat, akik magyar többségű helyen laknak, és az ország nyelvét alig beszélik. Elég valószínűetlen lenne, ha az ő unokáik meg dédunokáik közül (akik élni fognak 100 év múlva) senki se születne abban az országban, és senki se beszélne magyarul.

majd ha egy sargentini kaliberű figura a román, szlovák túlkapásokra is ír egy telefaisztázott jeletést

majd akkor talán érzik úgy, hogy itt ők európaiak és nem határon túli magyarok

#9

Azért meg is lehet őket érteni. Korábban semmi jóra nem számíthattak amiatt hogy magyarok, még innen is csak a neheztelés jött meg az ellenpropaganda amikor 2004-ben a kettős állampolgárságról volt népszavazás.

Én sem szeretném ha egy itt, Magyarországon élő kisebbség tagja ne beszélne magyarul. Nem szeretném ha emiatt a gyerekeik elesnének olyan lehetőségektől a tanulásban, munkában, mint amit a többiek meg tudnak kapni - csak mert nyelvi korlátokba ütköznek.

Fontos az, hogy a kisebbségek is használhassák a saját nyelvüket, tanulhassák és meg lehessen a saját közösségük is, de ettől még éppen olyan állampolgárai ennek az országnak, mint mindenki más - vagyis tanuljanak magyarul is, választhassanak így bármilyen középiskolát, egyetemet és vegyenek részt az országos politikában is, ne csak a kisebbségi ügyekben.

Nekem is van ismerősöm, aki azt hiszi, hogy azzal tesz jót a gyerekének, ha kimegy német nyelvterületre és ott majd csak németül beszélnek vele. pedig ezzel kárt okoz neki. Nem azért mert nem fog tudni magyarul, mert lehet soha nem lesz rá szüksége hogy tudjon. Hanem mert az anyanyelvük helyett egy tanult nyelvet használnak amikor beszélni tanul és így ők korlátozzák le a gyermek fejlődését, hiszen amikor kialakulnak az idegi kapcsolatai, akkor nem kellő választékossággal beszélnek vele, csak amilyen korlátokkal ők beszélik azt a nyelvet. De ez legyen az ő dolguk.

Most nekünk kell megmutatnunk, hogy igenis megéri magyarnak maradni más országban is. Most nekünk kell bizonyítani, nekünk kell segíteni, hogy ott, magyarként is sikeresek lehessenek. de ettől még nem kell kizárólagosnak lenni, ők mindig is annak a másik országnak IS az állampolgárai lesznek.

A magyarságuknak nem kevesebbet, hanem többet kell jelentenie ott ahol élnek és akkor majd nem lesznek annyival kevesebben évről évre.