Közalkalmazottnak hogy számolják a végkielégitést?

Úgy, hogy minél kedvezőtlenebbül járjon.

-A "politikust" ne téveszd össze a közalkalmazottal!

[link]

Végkielégítés

A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál meghatározott időtartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság számítása során azonban figyelmen kívül kell hagyni a szabadságvesztés, a közérdekű munka, valamint a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság (kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság) időtartamát, amikor is a munkaviszony szünetel.

A végkielégítés mértéke, ha a munkáltatónál jogviszonyban töltött idő legalább

a) három év: egyhavi,

b) öt év: kéthavi,

c) nyolc év: háromhavi,

d) tíz év: négyhavi,

e) tizenhárom év: öthavi,

f) tizenhat év: hathavi,

g) húsz év: nyolchavi

átlagkeresetnek megfelelő összeg.

Emelt összegű végkielégítés

A Kjt. 37. § (7) bek. alapján a végkielégítés mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül válik végkielégítésre jogosulttá. Vagyis azt a közalkalmazottat illeti meg emelt összegű végkielégítés, akit a 62. életévét megelőző 5 éven belül mentenek fel (57. életévének betöltése után).

Mikor kell kiadni a végkielégítést?

Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony felmentés következtében szűnik meg, a végkielégítést – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató a felmentési idő utolsó napján köteles a közalkalmazott részére kifizetni. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a közalkalmazott részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Mikor nem jár végkielégítés?

Nem jár felmentés esetén végkielégítés, ha alkalmatlanság címén mentik fel a munkavállalót: (Kjt. 37 § 2.) „Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére – az egészségügyi okot kivéve – tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor.”

Nem jár végkielégítés, ha a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg.

Akkor sem jár végkielégítés, ha a munkavállaló legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül (pl. betöltötte a 62. évét, vagy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat folyósítanak részére).

Ha a dolgozó a felmentési idő alatt köt új közalkalmazotti jogviszonyt, akkor a Kjt. 37. § (12) bekezdése értelmében szintén nem lesz jogosult végkielégítésre.

Végkielégítés a közszférában

A Munka Törvénykönyvéhez képest a közalkalmazotti és a köztisztviselői törvény kedvezőbb szabályokat tartalmaz a végkielégítésre vonatkozóan, hiszen a hosszabb szolgálati időt magasabb végkielégítéssel honorálják a közszférában, mint a gazdálkodó szervezeteknél. Mikor és mennyi végkielégítés jár a foglalkoztatottaknak, valamint a kifizetett összegnek milyen adó- és járulékvonzatai vannak? Cikkünk aktualitását többek között az adja, hogy a költségvetési törvény (1998. évi XC. tv.) április 1-jétől módosította a közszférában fizetendő végkielégítések mértékét.

KÖZALKALMAZOTTAK

Mikor jár végkielégítés?

A végkielégítés célja kettős: egyrészt korlátozza a munkáltatót a létszámcsökkentéssel együtt járó döntések meghozatalában, hiszen ez jelentős pénzügyi teher számára, másrészt megfelelő anyagi biztonságot teremt a közalkalmazottnak az új munkalehetőség keresésének időszakában.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) szerint végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya

* felmentés,

* rendkívüli lemondás, vagy

* a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.

Nem jogosult végkielégítésre az a közalkalmazott,

* akit tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt mentenek fel (kivéve, ha a felmentés indoka egészségügyi ok volt),

* aki legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában öregségi nyugdíjra jogosult, korengedményes nyugdíjat állapítottak meg részére vagy rokkantsági nyugdíjat kap,

* akinek további közalkalmazotti jogviszonya szűnik meg (további munkaviszony minden, a főfoglalkozás mellett létesített munkavégzésre irányuló jogviszony),

* akinek a közalkalmazotti jogviszonya azért szűnik meg, mert a munkáltató fenntartója nem állami szervnek vagy nem helyi önkormányzatnak adja át fenntartói jogát, és az új munkáltatóval munkaviszonyt létesít.

Amennyiben a közalkalmazottal ugyanaz a munkáltató, egymást követően többször létesít határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt, a felügyeletet gyakorló miniszter vagy a kollektív szerződés előírhat végkielégítésre való jogosultságot. A végkielégítés azonban nem haladhatja meg azt az összeget, amelyre a közalkalmazott - a határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyok együttes időtartama alapján - határozatlan idejű jogviszony felmentéssel való megszüntetésekor jogosult lenne. Ennek az az oka, hogy egyes közalkalmazotti rétegeknél (például a színészeknél) tipikus az ismétlődően határozott időre szóló jogviszony létesítése. Ugyanakkor amennyiben a határozott időre foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonya a kinevezésben rögzített időpontban szűnik meg, nem jár neki végkielégítés. Ez a szabály méltánytalan helyzetet eredményezett akkor, ha a közalkalmazottal egymást követően többször, határozott időre létesítettek jogviszonyt. Ezért a fenti rendelkezést a jogalkalmazási tapasztalatok kényszerítették ki, és 1996. április 27-étől szerepel a Kjt.-ben.

A fenntartói jog átadása gazdálkodó szervezetnek

Amennyiben a munkáltató fenntartója nem állami szervnek vagy nem helyi önkormányzatnak adja át fenntartói jogát, akkor a közalkalmazotti jogviszony megszűnik, mégpedig úgy, mintha a munkáltató jogutód nélkül szűnne meg. A munkáltató az átadást megelőzően legalább hatvan nappal köteles erről értesíteni alkalmazottait, és ezzel egyidejűleg írásban tájékoztatja őket arról, hogy az új munkáltató vállalja-e továbbfoglalkoztatásukat. Amennyiben vállalja, akkor az alkalmazottnak is nyilatkoznia kell arról, hogy hozzájárul-e továbbfoglalkoztatásához. Hozzájárulása esetén az új munkáltatóval már nem közalkalmazotti jogviszonyt fog létesíteni, hanem munkaszerződést fog kötni. Amennyiben a közalkalmazott 30 napon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a továbbfoglalkoztatásához.

A közalkalmazotti jogviszony az átadás időpontjában szűnik meg. Amennyiben a közalkalmazottat munkaviszony keretében továbbfoglalkoztatják, nem illeti meg a fiktív felmentési időre járó átlagkereset, illetve végkielégítés. Bár a közalkalmazotti jogviszonyt úgy kell tekintetni, mintha azt is az új munkáltatónál töltötte volna le a közalkalmazottból lett munkavállaló, az új munkáltató a felmondási idő és a végkielégítés tekintetében a közalkalmazottként eltöltött időt csak a munkaszerződés megkötésének napjától köteles figyelembe venni. A felmondási idő és a végkielégítés mértékéhez a megelőző közalkalmazotti jogviszony időtartama alapján hozzá kell számítani a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában irányadó szabályok szerint számított felmentési idő és végkielégítés mértékét.

Áthelyezés

Az áthelyezés mint közalkalmazottijogviszony-megszüntetési, illetve -létesítési forma azért előnyös a közalkalmazottnak, mert az ezt megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt az új munkáltatónál töltötte volna el. Tehát az új munkáltatónál az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyt kell figyelembe venni a besorolásnál, a fizetési fokozat megállapításánál, a felmentési időnél, a végkielégítésnél és a jubileumi jutalom számításánál is.

Rendkívüli lemondás

Mivel a közalkalmazott kizárólag a munkáltató súlyosan kötelezettségszegő magatartása alapján élhet a rendkívüli lemondás jogával, a munkáltatónak viselnie kell az ezzel járó anyagi következményeket is. Annyi időre járó átlagkeresetét köteles megfizetni alkalmazottjának, amenynyi a felmentéskor járna neki. Emellett a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontját is a közalkalmazottra irányadó felmentési idő figyelembevételével kell megállapítani, ráadásul a közalkalmazottat végkielégítés is megilleti, mégpedig kétszer annyi, mint amennyi a felmentésekor járna neki.

Jogellenes megszüntetés

Amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, a közalkalmazottat - kérelmére - eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. Ezen túlmenően meg kell téríteni elmaradt illetményét (egyéb járandóságát) és felmerült kárát. Az Alkotmánybíróság a 4/1998. (III. 1.) AB határozatában alkotmányellenesség miatt 1999. február 28-i hatállyal megsemmisítette azokat a rendelkezéseket [többek között a Kjt. 34. §-ának (2) bekezdését], amelyek lehetővé tették, hogy a közalkalmazotti jogviszonyt jogellenesen megszüntető munkáltató a kétszeres végkielégítés felajánlásával mentesüljön az alkalmazott visszahelyezésének kötelezettsége alól. Ezért március elsejét követően, amennyiben az alkalmazott kéri, feltétlenül vissza kell helyezni eredeti munkakörébe.

Amennyiben a közalkalmazott pernyertessége esetén sem kéri a bíróságtól az eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatását, az elmaradt illetményén (egyéb járandóságán), valamint felmerült kárán kívül a felmentés esetén járó végkielégítés kétszeresének megfelelő összegre vagy kéthavi átlagkeresetének megfelelő összegre is jogosult.

Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony nem felmentéssel szűnt meg, a felmentési időre járó átlagkereset és a felmentés esetén járó végkielégítés is megilleti az alkalmazottat.

A jogosultság feltétele, a végkielégítés mértéke

A végkielégítés mértékét alapvetően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő határozza meg. Bár korábban már egyéves közalkalmazotti jogviszony elérése után is jogosultságot szerzett végkielégítésre a közalkalmazott, most már minimum három év közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő szükséges ehhez. A végkielégítés mértéke a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő növekedésével arányosan emelkedik, maximuma a közalkalmazott átlagkeresetének nyolchavi összege.

A jogosultság megállapításánál azt az időtartamot is figyelembe kell venni, amelyet a jogutódlás folytán a közalkalmazotti törvény hatálya alá kerülő munkáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott a jogelőd munkáltatónál munkaviszonyban töltött el.

A jogosultság megállapításánál - az áthelyezést kivéve - nem lehet beszámítani a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt, valamint figyelmen kívül kell hagyni a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, illetőleg a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka, valamint a javító-nevelő munka időtartamát, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.

Április elsejétől kezdődően a végkielégítés mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább

* három év: egyhavi,

* öt év: kéthavi,

* nyolc év: háromhavi,

* tíz év: négyhavi,

* tizenhárom év: öthavi,

* tizenhat év: hathavi,

* húsz év: nyolchavi

átlagkeresetének megfelelő összeg.

Ez a mérték négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, amenynyiben a közalkalmazott az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzését megelőző öt éven belül válik végkielégítésre jogosulttá. A fentiekben meghatározott mérték kétszerese jár annak az alkalmazottnak, akinek jogviszonya rendkívüli lemondás folytán szűnik meg.

Kifizetési szabályok

Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony felmentés következtében szűnik meg, a munkáltató a végkielégítést - eltérő megállapodás hiányában - a felmentési idő utolsó napján (tehát nem az utolsó munkában töltött napon) köteles kifizetni. Ez a szabály hátrányosabb a Munka Törvénykönyvében meghatározottaknál, tekintettel arra, hogy az Mt. 87. §-a alapján valamennyi díjazást és javadalmazást, így a végkielégítést is a munkavállaló utolsó munkában töltött napján kell kifizetni. A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésekor viszont szinte biztos, hogy nem a felmentési idő utolsó napja lesz a munkavállaló utolsó munkában töltött napja, figyelembe véve a Kjt.-nek a munkavégzés alóli mentesítésre vonatkozó előírásait (az ettől eltérő megállapodást természetesen nem tiltja a törvény). A végkielégítést a munkáltató költségére a közalkalmazott tartózkodási helyére kell megküldeni. Valószínű ugyanis, hogy a felmentési idő utolsó napján ugyan a közalkalmazotti jogviszony még fennáll, azonban a közalkalmazott a munkavégzés alóli mentesítése miatt már nem végez munkát, így nem tartózkodik a munkahelyén. Természetes, hogy a végkielégítés folyósításából és annak átvételéből eredő esetleges többletköltségek nem terhelhetik a végkielégítésre jogosult közalkalmazottat, ezeket a költségeket a munkáltatónak kell állnia.