Ha van (elméletileg) egy telkem a Balaton mellett, és odaengedem a barátaimat sátorozni, de nem kérek érte pénzt, akkor azért nekem kell valamit fizetnem?

Neked valóban nem kell fizetned, mert az idegenforgalmi adót neked az igénybevevőtől be kell szedned, amelyet az önkormányzat felé be kell vallanod és meg kell fizetned. (De ezt neked kifizetik, így nem a te kiadásod.)

Amennyiben az igénybevevő 18 év alatti, 70 év feletti vagy közép- vagy felsőfokú oktatásban tanul mentesül az adófizetés alól.

Ha odaengeded a barátaidat, akkor nem kell semmi fizetned!

Ha viszont falusi vendéglátást, vagy fizető vendéglátást vállalkozásban űzöl, akkor kell a vendégeidtől elkérni vagy belekalkulálni az árba az IFÁ-t!

Az emberi butaság határtalan. A törvényt nem mi írjuk, azt megírták és egyértelmű. Az IDEGENFORGALMI ADÓT BE KELL SZEDNI A BARÁTAITÓL. Az, hogy ez sok embernek nem tetszik és sok ember nem így teszi, még nem azt jelenti, hogy az a jogkövető magatartás. Bár lepontoztátok az előző hozzászólásom, akkor most megerősítem azt.

Az 1990. évi C. törvény - mely a helyi adókról szól - szabályozza a kérdésre adandó választ, mely alapján:

"30. § (1) Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt

a) aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt,

b) aki az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek - a 12. §-ban meghatározottak szerinti - tulajdonosa, amely nem minősül lakásnak.

(2) Az épület rendeltetésszerű használatához szükséges földrészlet mértékére a 11. § (2) bekezdésében, az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a 14. §-ban foglaltak az irányadók. Az épület átminősítése esetén az adókötelezettség az átminősítés évének végén szűnik meg, illetőleg a következő év első napján keletkezik.

[[Ebben a paragrafusban talán én értelmezem rosszul az "Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt" mondatot? Vendégéjszaka pedig nem az amiért fizetünk, hanem az amit idegen helyen töltünk el.]]

31. § A 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség alól mentes:

a) a 18. életévét be nem töltött, továbbá a 70. életévét betöltött magánszemély;

b) a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély;

c) a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy a Htv. 37. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá

d) aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja].

[[Itt megjegyzem, ha jól olvasom, a barát-barátnő nincs benne]]

32. § Az adó alapja:

a) a 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség esetén

1. a megkezdett vendégéjszakák száma, vagy

2. a megkezdett vendégéjszakára eső

a) szállásdíj, ennek hiányában

b) a szállásért bármilyen jogcímen (pl. üdülőhasználati jog) fizetendő ellenérték (pl. üzemeltetési költség);

c) a 30. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti adókötelezettség esetén az építmény hasznos alapterülete.

[Itt egyértelmű, hogy az adó alapját nem a szállásdíj, hanem az eltöltött éjszakák száma határozza meg]]

33. § Az adó mértékének felső határa:

a) a 32. § a) 1. pontja alapján: személyenként és vendégéjszakánként 300 Ft;

b) a 32. § a) 2. pontja alapján: az adóalap 4%-a;

c) a 32. § b) pontja alapján: épület után évente 900 Ft/m2

[vagyis a baráttól, barátnőtől éjszakánként 300,- Ft-ot kell beszedni]]

34. § (1) A 30. § (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetendő adót:

a) kereskedelmi szálláshelyeken, a csónakházakban és az üdülőtelepeken a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltető,

b) a szervezett üdültetésre beutaltaktól a beutalójegy átadása alkalmával az üdülőt fenntartó szerv,

c) a fizetővendéglátó szálláshelyeken fogadott vendég után járó adót a szálláshelyi díjjal együtt a szállásadó, illetőleg a közvetítésre jogosított szerv,

ÉS AKKOR ITT VAN A LÉNYEG, TESSÉK TÁGRA NYÍLT SZEMEKKEL OLVASNI:

d) az a)-c) pont alá nem tartozó bármely ingatlan (építmény, telek) üdülés céljára történő bérbeadása, INGYENES HASZNÁLATRA ÁTADÁSA esetén az ingatlan bérbevevőjétől (használójától) az egész bérleti, használati időre egy összegben az ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult szedi be.

HA PEDIG RENDES VOLTÁL A BARÁTTAL, BARÁTNÉVAL, Akkor is egyértelmű a törvény:

(2) Az (1) bekezdés szerint fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.

Ennél pontosabb és részletesebb választ nem igazán hiszem, hogy lehet adni. Egyértelmű, félreértelmezhetetlen. Akármennyire akarjuk másképp magyarázni. Az idegenforgalmi adót BE KELL SZEDNI akkor is, ha ingyen, barátnak adod oda a telked sátorozás céljára.

Az, hogy más azt hiszi, saját törvényeket írhat egy dolog. A jogkövető magatartás pedig egy másik dolog. A kérdező azt kérdezte kell-e fizetnie. Fizetnie akkor kell, ha elmulasztja beszedni. De fizetési kötelezettsége VAN.

Bár az előző hozzászólásom is lepontozták, de a cáfolatot még mindig nem hallottuk... :)

Mindettől függetlenül tudom, hogy igazam van.