Halálbüntetés: igen vagy nem?
Egyetértetek a halálbüntetéssel vagy semmilyen körülmények között sem támogatnátok? Létezik humánus kivégzés vagy nem az elítélt "igényeihez" kell igazodni?
Előre is köszönöm a hasznos válaszokat, érdekelne, mit gondoltok.
válasza:Értelmetlenség Kaiser Edére hivatkozni. Nincs halálbüntetés, így nem ítélhették arra. Könnyen lehet, hogy épp a halálbüntetés intézménye kényszerítené a bűnüldözőket és a bíróságokat a komolyabb munkára. Legyen csak meg a lehetőség arra, hogy a gyilkost halára is ítélhessék akár.
Amíg volt hazánkban halálbüntetés, nem hallottam olyan esetről, hogy valakit ártatlanul kivégeztek volna. Kizárólag emberölési ügyekre gondolok.
válasza: válasza:Hakapeszi, hogy te nem hallottál ártatlanul kivégzettről, az nem érdekes. Rengeteg volt.
Nem legenda, de az ötvenes években pl. volt olyan, hogy cserbenhagyásos gázolás után azt kötötték fel, aki megállt, segíteni próbált.
Bizonyára arról sem hallottál, hogy 56 után 300 embert végeztek ki, mert kellemetlenek voltak a rendszernek.
Rengeteg eljárási hiba is előfordul.
Pl. szembesítés.
A gyilkosság októberben történt, késő délután. A helyszínen felismertetés júniusban, de azonos órában. A tanúhoz intézet kérdés: felismeri ezt a férfit? Válasz: igen. A tanú a rendőrségen több alkalommal találkozott a gyanúsítottal a rendőrségen.
Ez alapján el lehet ítélni? Szerintem nem, noha lehet, valóban ő volt a gyilkos.
Veszekszem, ordítozom a feleségemmel. Reggel dühösen megyek el.
Este azon kapnak, hogy a feleségem koponyáját átütötte egy golyó, a kezem véres és lőporos, kezemben egy fegyver, amelyből hiányzik egy töltény.
Én vagyok a gyilkos, igaz! És ha már úgy találtam? Ha más volt?
És biztosan lesz olyan kedves szomszéd, aki erősen állítja, én lőttem.
Hatvanas évek beli kabaré egy mondata: - Földszint kettőből néz ki özvegy névtelen levél.
Ne gondold, hogy kihaltak a szórakozásból gonosz emberek!
#23
Egyetértek veled, de számos gyilkossági ügyben gyakorlatilag bebizonyosodott, hogy az elkövető gyilkolt (mert ugye emiatt járhatna halálbüntetés). Ebben az esetben jobb a tényleges életfogytiglan? Nem vagyok elvakultan a halálbüntetés mellett, de azt hiszem, vannak olyan esetek, ahol biztos, hogy az az alköbető, akit elítéltek. Nem MINDEN esetben, de van ilyen is.
A móri bankrablás jó példa, még akkor is, ha csak elméletileg beszélünk róla. Nem tudom, pontosan mi alapján ítélték el Kaisert, de nem tartom valószínűnek, hogy egy ilyen zavaros ügyben halálra ítélték volna. Persze, akkor is felmerül a kérdés, hogy többször előfordult, hogy utólag kiderült, hogy a kivégzés nem volt megalapozott. De felhozok egy másik példát: mostanában lett öngyilkos a szendkirályszabadjai rém. Gyakorlatilag 100%, hogy ő követte el a bűncselekményeket, amiért elítéltek t. életfogytiglanra. Őt miért ne lehetett volna halálra ítélni?
válasza:A 100%-ban biztos esetekre is fel lehet tenni a kérdést:
- mi a büntetés célja?
Ha a megtorlás, akkor a halálbüntetés lehet eszköz.
De a jog nem olyan, hogy ezt így kezelem, azt amúgy. Egységes szemlélet kell. Ezért másik nagy vita a háborús bűnök esete. Azok nem évülnek el, s így nem illeszkedik a jog szövetébe.
Ha felkötök valaki megtorlásként, akkor a csirketolvaj kezének levágása is elfogadható, megtoroljuk vele a tettet. Vagy kivégzés és kézlevágás, vagy egyik sem.
De ha kivégzés, akkor ne szörnyülködjünk a muzulmán világ drákói, sokszor kegyetlen igazságszolgáltatásán sem.
Mármint azon, amit a sajtó közvetít felénk.
Hatékonyság: Rengeteg tanulmány szól arról, hogy nem a büntetés súlyossága, hanem a lebukás valószínűsége a visszatartó erő.
Emlékezzünk a Soós ügyre, amikor a per során nagy vidáman bevallott még több korábbi gyilkosságot. Csak úgy lazán, vidáman. Senki nem kérdezte, nem volt gyanúsítva, csak úgy odadobta, nesztek.
Amikor még volt halálbüntetés, semmivel sem volt kevesebb élet ellenes cselekmény, mint napjainkban.
válasza: válasza:25
"A 100%-ban biztos esetekre is fel lehet tenni a kérdést:
- mi a büntetés célja?"
..........
A gyomlálás.Kegyetlen vagy sem ,a gazt el kel távolítani,hogy a normális emberek gyarapodhassanak és ne tennyésszenek túl a korcsok.
válasza: válasza:# 28
......
Pl. rátörnek egy idős nőre ártalmatlanná teszik,összeszedik a zsákmányt majd távozás helyett (szórakozásképpen) megerőszakolják és agyonverik.
Aki ilyent csinál az nem ember.Már nem lehet rehabilitálni.Torzlelkű gonosztevő.Ilyen esetben indokolt a halálbüntetés.
válasza:Nagyon vicces látni, ahogy pár válaszoló szerint az egész olyan egyszerű, hogy a bűnösnek elég, ha kap egy golyót. Vagy egy kötelet. Vagy golyó általi kötelet. Az pedig, hogy van olyan, aki az egyéni igazságérzetét fentebb helyezi a társadalom érdekénél, az pedig egyenesen felháborító.
Ha már annyi szakértő van itt, közlöm nekik: a halálbüntetés drágább, igazságtalanabb, értelmetlenebb a tényleges életfogytiglanhoz képest. Ezek tények, lehet olvasgatni a szakirodalmat a témával kapcsolatban, aztán lehet mindenkitől bocsánatot kérni, hogy marhaságot terjesztitek.
Nem kell belemerülni nagyon, elég, ha elolvassátok az USA költségvetését ezzel összefüggésben. Például a bírósági eljárás drágulása vagy a gyilkosságok száma a halálbüntetés bevezetése óta. Meg fogtok lepődni.
Aztán azt a kérdést is fel lehet tenni magatoknak, hogy mi a büntetés célja? Hogy te, aki vérengzést akar látni, jól érezd magad? Vagy pedig az, hogy a társadalmat megvédd és a menthető embert visszaintegráld a társadalomba?
Melyik kérdés fog megoldódni, ha a tényleges életfogytost nagy nyilvánosság előtt kivégzik? Lehet tippelni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!