Mi történhet akkor egy perben ha egy kormány rendelet egyik paragrafusa ellentmond egyszerű fizikai törvénynek?

#10-es válaszoló: Igazad van, mentségemre legyen mondva, hogy a példa elején írtam, hogy a gázszolgáltatás törvényeit nem ismerem, de valóban, gondolatban feltételeztem, hogy meg van szabva a felső határ.

Viszont a vízszolgáltatás esetében véletlenül tudom, hogy 6 bar a megengedett legnagyobb víznyomás, tehát ezt is felhozhattam volna példának. (ráadásul a víznél nincs is olyan törvény, hogy minden ingatlant nyomáscsökkentővel kellene felszerelni a vízóránál, tehát még jobb példa mint a gázé.) Tehát ma az könnyen előfordulhat, hogy valaki nyugodtan zuhanyzik nem 6 hanem pl. 10 bar nyomású vízzel és erről halvány fogalma sincs, meg arról, hogy a zuhanyrózsa bármikor leszakadhat a csőröl és fejbevághatja. (csak egy példa).

Mindenesetre a #6-os válaszoló nagyon elegánsan már megválaszolta a kérdésem.

Még csak annyit, hogy ha a bíró valóban az Alkotmánybírósághoz fordul, annak döntése mennyiben tudja befolyásolni annak a pernek a kimenetelét amelyik kapcsán fordult a bíró az Alkotmánybírósághoz?

1. Semennyire, csak a törvényhozók kapnak egy kis házi feladatot, hogy javítsák ki a törvényt, vagy pedig

2. pluszként valahogy a szóban forgó perre is lehet egy AB döntés hatással? Ha igen, hogyan?

Köszönöm a #12-ik választ, ez minden esetre megnyugtató.

Viszont most vettem észre, hogy a #6-ik választól kezdve már nem fizikai törvényről hanem alaptörvényről beszélünk:

"Ha egy fizikai törvénynek ellentmond egy kormányrendelet, akkor a bíró az Alkotmánybírósághoz fordulhat, hogy állapítsák meg a jogszabály alaptörvény-ellenességét."

Csak hogy bezáruljon a kör és megértsem: milyen alapon számít egy fizikai törvény elhanyagolása egy törvényben alaptörvény sértésnek? Úgy értem, az alaptörvény melyik részének van ehhez leginkább köze?