Olyanoktól kérdeznék lent párat akil küzdösportolnak/harcmüvészetet tanulnak!?

Jók a kérdéseid. Bár a legnagyobbat valóban ököllel, a mutatós- és gyűrűs ujj ízületével vagy mijével (seiken) lehet ütni, ez a két csont nagyon sérülékeny. Ha nincs feledzve (kemény talajon végzett fekvőtámaszokkal, kemény tárgyak ütögetésével stb.), akkor simán törik, ha ütsz vele. Ha fel van edzve, akkor is érheti még sérülés (csonthártya). Szóval utcán ököllel nem ütünk (csak ha van rajtad minimum egy bandázs). Inkább tenyérrel, vagy nagyon jó a kalapácsütés is, ami nem annyira sérülékeny.

A másik kérdésed: ha a védekezés nem haladja meg a támadás mértékét, akkor mindegy, hogy a tudásodat honnan szedted össze: edzésről, filmekből vagy a Csillagból.

Viszont aki küzdősportra/harcművészetre jár, az nem szokott verekedésbe keveredni, én is inkább kidumálom magam, ha baj van, bár néha nagyon kívánok odasózni egyet, csak tudod... erre való az edzés. :)

Alapelv: Keményet lággyal, lágyat keménnyel. Első válaszoló jól leírta. Ehhez annyit tennék hozzá, ha rossz a kéztartás akkor könnyen sérülhet a csukló, sőt az ellenfél fogai is (nem röhög volt rá példa!!!!) sérülést okozhatnak.

Változott a törvény, utána kéne nézni, de az biztos, jogos önvédelemnél akár már súlyos maradandó egészségkárosodást vagy halált is okozhatsz. gyakori kérdések oldalán is van erről valahol szó.

Egy jól képzett harcművész tudja a saját erejét. De ha nem, akkor az előző válasz. :)

Az arányosságra vonatkozó szabályokat módosították az új Btk-ban. Most már a támadó vállalja a kockázatot az esetleges sérülésért. Ha nem életet fenyegető a jogtalan támadás, csak akkor vehetnek elő, ha a kevésbé kemény megoldást tudatosan mellőzted. Tehát, ha nagyobbat ütsz, mint amennyit csórikám elbír, az az ő baja, nem tied. Amíg meg nem ölöd.

Ha életet fenyegető a támadás (részletek a linkeken), akkor a támadó élete árán is elhárítható a támadás. Ha jól értem ezeket, ni:

[link]

[link]

Személy szerint, ha lehet, inkább nem használnám a cuccot. Elég, ha egyszer esik rosszul a támadó, és kész pl. egy subdurális vérzés, amibe bele is halhat. És nekem is van lelkiismeretem, ugye.

Az ügyet vizsgáló ügyész, nem tudja, hogy esetleg küzdősportokban jártas-e a vádlott, ha csak nem egy ismert, menő sportolóról van szó.

Ezzel együtt, egy magára valamit is adó sportoló, próbálja elkerüli az ilyen helyzeteket. Van úgy, hogy nem lehet. Az ököl bizony sérülékeny, főleg egy rutintalan technika és helytelen kéztartás esetén. Jellemzően azonban nem a seiken sérül ilyenkor hanem a hüvelykujj ízületitokja. (benett vagy benettcsont) sérülés. ;)

Kérdező:

Én úgy tudom,hogy a küzdősportolók edzéseinek jelentős része az önuralom és a jellem fejlesztéséről szól,gyakorlatilag megtanítva nekik,hogy egy kakaskodás miatt nem szabad használniuk a tudásukat,de éles helyzetben igen.Mindamellett olvastam már olyat,hogy aki visszaélt a sportbéli tudásával,komolyabb büntetést kapott(nem önvédelmi,hanem szimpla ki,ha én nem helyzetben).

Alex 46!

Gondolod,hogy az adatgyűjtéskor,az elkövető és a sértett életének "monitorozásakor" ez nem derül ki?