Olimpiára kik nevezhetnek?

A férfiaknál mindig létezett valamilyen korlátozás az olimpiai válogatottakba bekerülő játékosokat illetően.

Sokáig más sportágakhoz hasonlóan az szabott korlátot, hogy csak amatőrök vehettek részt. Ennek következtében csak azok az országok állhattak ki lehető legjobb csapatukkal, ahol kizárólag amatőr csapatok vettek részt a bajnokságban. A többi országnak alacsonyabb osztályú csapatokból kellett válogatnia (a FIFA főképp emiatt hozta létre a világbajnokságot, ahol nincsenek ilyen megkötések. Később viszont éppen a világbajnokság rangjának megőrzése érdekében a FIFA támogatta az olimpiai részvétel korlátozását). Az 1936-os játékoktól kezdve profinak minősítették azokat a játékosokat is, akik világbajnoki mérkőzésen pályára léptek.

A második világháború után ez a rendszer előnyt biztosított a szocialista országoknak azáltal, hogy az élvonalbeli labdarúgóknak „látszatállásuk” volt, így hivatalosan amatőröknek számítottak. 1952-től 1980-ig csak szocialista országok csapatai nyerték a tornát.

Az 1984-es játékokra feloldották a profi labdarúgók kitiltását, de az európai és dél-amerikai válogatottak továbbra sem nevezhettek olyan játékosokat, akik már pályára léptek világbajnokságon vagy vb-selejtezőn.

1992-re ismét módosítottak a szabályokon, a részvételt korhatárhoz kötötték: legfeljebb 23 éves játékosokat lehet nevezni, csapatonként legfeljebb három túlkorossal. Ezáltal az olimpia kiegészíti a FIFA utánpótlástornáinak rendszerét (U20-as és U17-es világbajnokság).

Az utóbbi években több javaslat is felvetődött a módosításra: a korhatár leszállítása 21 évre, a túlkorosok szereplésének eltörlése, az 1984-1988-as szabályozás visszaállítása, de ezekről még nem született döntés.

A női válogatottakra ilyen korlátozások nem vonatkoznak.