Olvasom, hogy megdöntötték a vitorlás járművek szárazföldi sebesség rekordját. 222 kmph-t értek el 37-40 kmph-ás szélben. Hogy lehet hatszoros sebességgel menni, mint a szél, ami hajt?

2.-es! én vagyok 1-es

Azt biztosan nem, mivel az nem csak úgy energiát ad át, hanem egy bizonyos hőmérséklettel sugároz-termikusan hat kölcsön stbstb (bár ha a víz, meg a levegő, meg a gőz nyomását is változtatjuk, úgy már lehet az is, mit te írtál! :D)

És egy generátorból kijövő feszültséget is lehet akár magasabb szintre húzni, csak épp a teljesítmény nem lesz nagyobb

Ámde másképp szólva... gyertyalángból is ki lehet nyerni ám temérdek sok energiát! Csak jó sok idő (és gyertya) kell hozzá

4!

A szél mint állandó gyorsító "erő" hat a járműre.

Látom, itt csak a lepontozás megy (pl, arra, mit 2 - ben írtam), de indoklás már nem jár mellé.

5: Ez a hatás csak addig érvényesül(het), amíg különbség van a szél sebessége (vagy annak a jármű gyorsulásának irányába eső sebességkomponense) és a jármű sebessége között. (Értsd: amíg a szél gyorsabban halad a járműnél.)

Tegyük fel, hogy a jármű sebessége már elérte a szél sebességét!

Innentől, mi gyorsítja tovább? Számára a közeg már áll, hiszen egyazon sebességgel - együtt - mozog a jármű és a szél.

T. 2,4,6-os! Én vagyok 1,3

Akkor lenne igaz, amit írsz, meg a gyertyás példa, hogyha úgy fújná a szél a hajót, mint egy bármit a levegőben. De nem ez a helyzet. Mint ahogy 1. válaszomban írtam és ahogy az 5. válaszoló is írta.

(sőt, ha így lenne, és ha csak a menetiránynak megfelelő szél vektort tudnák befogni és csak annyira, ahogy te gondolod, akkor a vitorlások képtelenek volnának abba az irányba menni, amerről a szél fúj... úgy meg elég képtelenség lett volna körbehajózni a Földet vitorlással, meg erre-arra menni velük, de még a Balatonon is az egyik part lenne csak tele velük :D)

Nézd meg, mehetnek vitorlások gyorsan. Mert ügyesen és okosan csinálták meg őket, hogy ne a szélnek a játékszerük legyen.

A vitorlás közlekedés azért volt sikeres évezredeken keresztül, mert a vitorlákba fogott szél gyorsabban tolta a hajókat, mint amilyen sebességgel fújt a szél.

A vitorláshajók fejlődésének egyik iránya az volt, hogy minél több szelet tudjanak befogni a vitorlákba.

Az egy árbócos hajók helyett építettek több árbócos hajókat, de a vitorlázat is változott, fejlődött.

A 19. században, még a vitorlások gazdaságosabbak volt a gőzhajóknál, a kereskedők klipperjei folytonosan versenyeztek az idővel, amire fogadásokat is lehetett kötni. Egy kis ízelítő a teaklipperek versenyéről:

[link]

Érdemes megnézni a képeken hajók vitorlázatát, és összehasonlítani azokat egy korábbi korszak jellemző vitorláshajó vitorlázatával.

A kérdéses rekord némileg másról szól, azt egy speciálisan arra a célra épített járgánnyal, speciális körülmények között érték el, amikor minden klappolt a rekordhoz

[link]