A linuxok,hogy állnak vírus témában?

Léteznek, de jóval kevesebb, és jóval kevésbé virálisak. Ezeknek több oka is van:

- Kár lenne letagadni, de van előnye annak, ha egy rendszer "kisebbségben" van. Nem éri meg olyan rendszerre kártevőt írni, ami a potenciális célpontok kevesebb, mint 10%-át képes megfertőzni. Akkor is biztonságosabb lenne a Linux, ha tízszer ekkora lenne a felhasználói bázisa, de ettől még tény, hogy ez is hozzájárul a kevés vírushoz és egyéb kártevőhöz.

- Van abban is valami, hogy Linuxot jellemzően azok használnak, akik hozzáértőbbek, és nem kattintanak reflexből minden "te vagy a tízmilliomodik, kapsz most egy ájfónt" kamuhirdetésre.

- Az is sokat számít, hogy Linuxos körökben nem divat a kalózkodás. (Amihez persze nagyban hozájárul az, hogy majdnem minden ingyen beszerezhető.) Nem kell mindenféle orosz, ürbég, meg tuvalui torrentoldalakról szoftvereket letölteni, nem kell innen-onnan aktiváló cracket összevadászni, stb. Persze, Windows alatt sem kell, de a felhasználók elég nagy százaléka nem fogja megvenni, így maradt a kétes eredetű crackek beszerzése.

- Az igazán komoly oka pedig az, hogy a Linuxot alapból biztonságosra tervezték. A Windows mind a mai napig nyögi az MS-DOS, és a korai Windows-változatok gyengeségeit. '95-ben még teljesen rendben volt, ha egy szoftver korlátozások nélkül futott. Internettel csak hébe-hóba találkoztunk, és egy gyenge gépen kifejezetten erőforrászabáló egy komolyabb biztosági ésjogosultsági rendszer megvalósítása. Csakhogy azóta eltelt 25 év, Windowson pedig még mind a mai napig divat rendszergazda módban futtatni szoftvereket. Ebben persze nem csak a MS a hibás, hanem azok is, akik úgy írnak meg egy szoftvert, hogy teljes jogosultság nélkül ne fusson. Igaz, a Linuxos hozzáállás meg épp, hogy enyhült ilyen téren (sok disztróban nem kell külön root fiók, elég egy sudo), de még így is alapjaiban biztonságosabb a rendszer. Nem csak emiatt, hanem pl. amiatt is, hogy az egész átláthatóbb. Nincsenek "rejtett zugok", ahová egy kártékony szoftver elrejtőzhet (Windowsnál nem ritka, hogy egyetlen "hivatalos" automatikus indítási helyen sincs ott, közben meg mégis elindul magától), illetve az is előny, hogy Linuxon nincs az a registry nevű förmedvény. Szöveges konfigurációs álományok vannak, így probléma esetén egy másik (live) Linuxról bootolva simán helyrepofozható egy sérült rendszer.

Ettől függetlenül én azért egy ClamAV-t telepítettem, biztos, ami biztos.

#4 "Viszont illendő gondolnod arra is, hogy a tiéddel kapcsolatban lévő windowsos gépeket esetleg megfertőzheted olyan vírusos fájlokkal, amelyekre a linux immunis"

Ennek azért kicsi a realitása. Csak akkor fordulhat elő, ha közvetlenül továbbküldöd a kártevőt tartalmazó fájlt/objektumot, aminek azért manapság nincs nagy valószínűsége. Ami nem tudja megfertőzni a rendszert, az onnan tovább sem tud terjedni, hiszen a továbbterjedés feltétele, hogy fusson a kártékony kód.

#8 "a Linux nem annyira "homogén" - sok féle, fajta disztribúció, különböző kernelekkel, beállításokkal, használt szoftverekkel, így nehezebb célzott kártevőt alkotni rá"

Ez ilyen formán nem igaz.

Ha ez igaz lenne, az azt jelentené, hogy egy más asztali környezetet használó rendszeren nem futnának ugyanazok a binárisok. Ez pedig nincs így. Csak akkor, ha valamilyen specifikus könyvtártól függ az adott szoftver, márpedig egy vírust kötve hiszem, hogy pl. a KDE lib-ekkel készítenének el. A kernel sem túl releváns, ameddig ugyanaz az architektúra.

"A webbböngészőhöz érdemes feltelepíteni valamilyen reklámblokkolót - ez nem csak a kéretlen reklámokat fogja meg, hanem a kártevőket tartalmazó oldalakat is."

El kéne fogadnunk, hogy sok weboldal és szolgáltatás a reklámok miatt tud ingyenes maradni. Egy modern böngésző pedig élből megfogja a gyanús oldalakat mindenféle plugin nélkül is. Szíve joga mindenkinek blokkolót telepíteni, de azért ne állítsuk már be kihagyhatatlan kellékként!

"alkalmazhatsz titkosítóhálózatokat"

Mert aztán VPN-nel nem fog egy kártékony kód sem ártani, sőt, még letölteni sem engedi, igaz? Dehogy igaz... Ne kezdjük már megint ezt a VPN-túlmisztifikálást!

"az idők során megnövekedett méretű tartalmak ugyanannyit fognak "fogyasztani", mint Windowson, azon nem segít a Linux (inkább egy SSD, plusz memória, esetleg - asztali gép esetén - egy belépő szintű dedikált videokártya beszerzése)"

Féigazságokból leszűrt hibás következtetés.

Jelentem, a Linux tökéletesen fut HDD-vel, SSD nélkül is. Persze, hiszen eddig is tök jól futott, ameddig SSD-ket csak hírből hallottunk, a Linux pedig nem Windows, ahol a fejlesztők (ki tudja, milyen okból) képesek voltak annyit rontani a rendszer teljesítményén, hogy a még mindig legelterjedtebb háttértárakon képtelen legyen normálisan futni.

Való igaz, hogy hulladék géppel a Linux sem tud csodát tenni. De azért az, hogy HDD-vel, jópár futó service mellett is kicsivel több, mint 1 perc alatt bootol, az azért mutat valamit. Az, hogy a szoftverek - és a szoftverek által feldolgozott tartalmak (pl. weboldalak) - erőforrásigénye egyre nagyobb, az is vitathatatlan. De ezt sem Windows-os mércével kell nézni. Az, hogy 4 GB átlagos felhasználás mellett simán elég egy Linuxnak, szerintem sokat elmond a rendszer erőforráskezeléséről. Amelyik gépen a Win10 csak nyöszörög, azon a Linux kényelmesen képes futni.

A grafikus kártya meg ha nem futtatsz komolyabb grafikai teljesítményt igénylő alkalmazásokat, szintén felesleges javaslat. Nem árt persze, ha van, de nem lesz tőle gyorsabb (sem nélküle lassabb) a Gyakorikérdések. ;)

#10 "És a frissítés,hogy megy linuxnál,jön a csomag mint a windowsnál vagy nekem kell letöltögetnem?"

Alapértelmezésben a legtöbb disztró ha tlál frissítéseket, felajánlja, hogy telepítsd. Persze, ez is beállítható. De egy biztos: nincs az az erőszakos tolakodás, mint Windowsnál.

"Meg olyan ember használ á aki nem ért a géphez ha meg értene is minimálisan használja."

Tehát aki elindítaná a Firefoxot, és Facebookozna rajta. Ehhez bármelyik operációs rendszer megfelel.

#3 "Szeretek vesszőzni :D Így úgy írok, ahogy beszéd közben szünetelek :D"

Ez csak azt mutatja, hogy képtelen vagy szabályosan használni a központozást, képtelen vagy megérteni a feladatát, és képtelen vagy alkalmazni azt, amit általános iskolában tanultál.

Én erre nem lennék büszke.

Mellesleg: a kérdésben is hibás az a vessző. Nem kell oda. A mondat nem összetett, nincs felsorolás, az alany után pedig NEM kell vesszőt rakni.

#10: A nagyobb disztribúciók egy egységesített felületen kínálnak lehetőséget a programok (csomagok) frissítésére - például Linux Mint esetén:

[link]

ami alapesetben csak figyelmeztet, nem kezd el automatikusan töltögetésbe, frissítésbe, mint a Windows Update; láthatod, hogy pontosan mit csinál (melyik csomagot tölti le, frissíti, hol akadt el); ráadásul egy füst alatt frissíti az összes csomagtárolóból elérhető szoftvert, így a webböngésző(ke)t, az irodai programcsomagot, a médialejátszót, stb...

A hardveres frissítést csak azért emlegettem, hogy ne lovald bele magad abba, hogy a Linux valami "csodaszerként" megoldást kínál a lassú gépedre.

Hiába fogyaszt a kernel/az ablakkezelő kevesebb memóriát, ha a hiper-szuper, szkriptekkel felvértezett weboldal bezabálja a maradékot.

A lassú processzoron, merevlemezen - amely utóbbi a programok/adatok memóriába töltődésének idejét nyújtja meg - a videolejátszást segítő dedikált videokártya - ami a processzor válláról venné le a terhet - hiányán nem segít a Linux.

Ezért lenne érdemes elgondolkodni a hardver frissítésén - akár az olcsóbb, használt alkatrészek beszerzése révén is.

Úgy látom ez is egy véget nem érő téma a vírusokkal kapcsolatban, de egyszer-kétszer arról is írhatna valaki, hogy mikor kapott legutóbb bármilyen rendszeren is vírust és az a vírus mit is csinált a géppel?

Van egy olyan érzésem, hogy erre a kérdésre elenyésző válasz fog érkezni... :-) ...bár ez sokkal-sokkal érdekesebb lenne!

#12: "Ha ez igaz lenne, az azt jelentené, hogy egy más asztali környezetet használó rendszeren nem futnának ugyanazok a binárisok."

Nem erről van szó.

Hanem, hogy az X disztribúcióban használt A és B komponensek esetlegesen ki nem javított sérülékenysége nem érinti az Y disztribúcióban használt, ugyanolyan funkciójú C és D komponenseket.

"Szíve joga mindenkinek blokkolót telepíteni, de azért ne állítsuk már be kihagyhatatlan kellékként!"

Sajnos ez nem igaz. Nincs mese, a reklámblokkolókra az egyre elszemtelenedő, adatvédelemre fittyet hányó (nyomkövető sütik/faviconok, böngésző ujjlenyomatokat összegyűjtő szkriptek) weboldalba beépülő dolgok (nem feltétlenül reklámok, de például a közösségi oldalak) miatt SZÜKSÉG VAN (pláne, hogy egy reklámblokkoló nemcsak a reklámokat, hanem a kártevőket tartalmazó oldalakat is szűri)!

"Mert aztán VPN-nel nem fog egy kártékony kód sem ártani, sőt, még letölteni sem engedi, igaz?"

Sehol nem állítottam ilyet, ne terelj, nagyon ronda érvelési hiba!

A "gyanús" oldalak böngészéséhez javasoltam opcionális LEHETŐSÉGKÉNT - a problémát okozó oldal fenntartója nehezebben tud beazonosítani (arról nem is szólva, hogyha kényes helyen - például egy nyilvános hotspotra csatlakozva - van az ember nehezebben tudják megfigyelni).

"A grafikus kártya meg ha nem futtatsz komolyabb grafikai teljesítményt igénylő alkalmazásokat, szintén felesleges javaslat."

Belépő szintű kártyákról értekeztem, amik videolejátszáskor le tudják venni a régi processzor válláról a terhet.

"Jelentem, a Linux tökéletesen fut HDD-vel, SSD nélkül is."

Futni fut merevlemezzel is, csak lassabban - vedd észre, régi gépről van szó, és a merevlemez lassúságán a Linux nem segít.

"És a frissítés hogy megy linuxnál, jön a csomag mint a Windowsnál, vagy nekem kell letöltögetnem?"

A kollégák majd közlik, hogy a frissítés beállítható-e automatikusra, de én ezt a "nekem kell letöltögetnem" kitételt egy kissé más szögből látom, bár az is igaz, hogy nem tudom, hogyan szokás Windowsban az alaphelyzettől eltérően ütemezni a frissítést. A linux mindenesetre nem fog magától egy ki tudja, hogyan sikerült frissítést felrakni, ami esetleg egy sürgős munka esetén kockázatot jelenthetne. Mikor már rohannál el otthonról, és kikapcsolnád a gépet, akkor sem fog félórás töltekezéssel meglepni. Szóval inkább azt mondanám, lehetőséged van eldönteni, hogy akarsz-e egyáltalán frissítést, és mikor.

"Meg olyan ember használná aki nem ért a géphez, ha meg értene is, minimálisan használja."

Ha nincsenek előítéletei, szerintem éppen ideális a számára. Elindítja a programokat, az esetleg létrehozott fájlokat a saját mappáján belül oda menti, ahová akarja, kábé ennyi. Csak rendszergazdai jelszót ne adj neki, mert annak rossz vége lesz...

@#12: "Ennek azért kicsi a realitása. Csak akkor fordulhat elő..."

Az emberi kapcsolatok bonyolultak. Megeshet, hogy a windowsos haverod felhív: Nem megy nála az internet, ugyan tölts már le neki valami telepítőt, és vidd el neki pendrájvon. Nem fárasztottam magam azzal, hogy egyéb feltűnően hihető forgatókönyveket agyaljak ki, de a valószínűtlenségnek ez a mértéke még távol áll attól, hogy ne adódhatna hasonló a gyakorlatban is