Melyik linux disztró jött be neked milyen felülettel általános, mindennapi használatra és miért?

A Fedora XFCE felülettel. Mert gyakrabban frissül, mint a Debian de nem rolling, mókolás nélkül minden működik rajta csak engedélyezni kell a non-free rpmfusion repókat meg felrakni 3 paranncsal a videó kodekeket. Az is tetszik benne, hogy fő-disztró, nem egy másik deriváltja, mint mondjuk a Mint vagy az Endeavour OS.

Az XFCE meg azért jön be, mert egy egyszerű felület a kései 90-es, korai 2000-es évek stílusában, gyors és hatékony.

Nekem is a Fedora, hasonló okokból, mint #1-es válaszolónak. Nem rolling, de nem is olyan lassú kiadású, mint pl. a Debian. Rolling disztrókkal nincsenek túl jó tapasztalataim.

Illetve mivel én Gnome-ot használok, ezért nekem fontos volt, hogy a lehetőleg minél "gyáribb" Gnome-ot szállítsa.

Úgy értem, hogy a Debianból lassan, azaz nagyobb időközönként (kb. kétévente) jelenik meg újabb főverzió, ezért a tárolóiban lévő programok eléggé elavultak. Ez főleg akkor okoz problémát, ha külső forrásból (tehát nem a tárolókból) töltesz le valamilyen programot vagy scriptet, ami olyan komponenst igényel, amiből csak régi verzió van a Debianban, ezért nem fog elindulni az a program vagy script.

Fedorából kb. félévente jön újabb főverzió.

Szerveren Oracle Linux, de általános feladatokra debiant is szeretem szerveren.

Desktop Osként, ha másnak telepítek általában Linux Mint - ezt tartom ideálisnak a linuxhoz nem értők számára, gyengébb gépre 32bites Devuant szoktam.

Magamnak meg desktop OSnek gentoo. Ideológiai okok miatt.

"Nem rolling" Azért nem egészen. Hivatalosan half-rolling, azaz egy átmenet a rolling és a fix kiadásúak között. Ugyanis folyamatosan frissül benne a kernel, a függvénykönyvtárak meg egy rakás csomag.

"Rolling disztrókkal nincsenek túl jó tapasztalataim."

Ezt kifejthetnéd miért, és miért nem igaz ez - szerinted - fedorára.

Hát mondhatjuk, hogy half rolling vagy semi rolling. De közel sem olyan "bleeding edge", mint egy OpenSuse TW vagy Arch. Amennyire lehet, a Fedora próbálja NEM növelni a csomagok főverziószámát két stabil kiadás között, és nem változtatni olyasmin, ami API/ABI töréssel jár. Igazából csak pár csomag vált főverziószámot két stabil kiadás közt. És minden stabil kiadásnak elég hosszú EOL time-ja van, általában 13 hónap.

"Ezt kifejthetnéd miért, és miért nem igaz ez - szerinted - fedorára."

Főleg Manjaro-t, OpenSuse TW-t, EndeavourOS-t és Void-ot használtam hosszabb-rövidebb ideig. Mindegyiknél előjöttek olyan hibák, amikkel Fedora alatt nem találkoztam. Legutóbb a TW-t nyúztam kicsit több, mint fél évig, és egy időben azt csinálta, hogy ha egy darabig nem ültem előtte, elment alvó állapotba, úgy is, hogy ki volt kapcsolva az alvó mód. Le kellett tiltanom a sleep.target-et, de így manuálisan sem tudtam alvóba küldeni.

Másik probléma az volt, hogy a NoMachine NX szervere az egyik dist-upgrade után elkezdett összeomladozni, folyamatosan segfaultozott.

Aztán volt olyan is, hogy nem volt hang, aztán egyszer csak megjavult.

A Gnome kiegészítői közül sem működött rendesen mindegyik, ami Fedorán igen.

Sőt, amikor feltelepítettem, még a Terminal is csinált érdekességeket, bár az később megjavult.

Manjarot már régebben használtam, 2 vagy 3 éve, ott a csomagfüggőségeknél voltak gondok, akkor voltak keyring problémák, kisebb-nagyobb bosszantó hibák...

"És minden stabil kiadásnak elég hosszú EOL time-ja van, általában 13 hónap."

Ezen felsikítottam! Ez elég hosszú? Fedorának van a második legrövidebb. Ubuntu STS előzi csak meg amióta lerövidítették 9 hónapra.

Szerintem elég hosszú eolnak a 60 hónapot mondhatjuk, de ami tényleg hosszú az 100-120 hónap. Egy Windowsnak is ennyi ~10 év.

Mellesleg debian pár éve sokat javult. Sokkal frissebbek a csomagjai a stabil kiadásának állapotában, mint tizenöt éve volt. És amióta kiterjesztett támogatása van, már az sem szól ellene, hogy kényelmesebb rendszerüzemeltetők ne azt válasszák.

Van arra nyomós indokod, hogy Nálad lényeges szempont a minél frissebb csomag?