Melyik programozási nyelvet szeretitek?

#9 vagyok

Nem.. nem vagyok tisztában bele. :)

Pascal

Prolog

Perl

Az, hogy mikor mi a menő, soha nem érdekelt.

Nem vagyok már tini (bár szerencsére azért még a nyugdíj is jócskán távol van), átéltem én már nagyon durva divat-változásokat. Amikor gyerekként még csak kóstolgattam a számítástechnikát, akkor a BASIC volt a "köznyelv", és bizony a maga módján menőnek számított, bár nem professzinális értelemben. Még zévéműsorok is voltak belőle. Tudta mindenki, hogy komoly célra nem ez lesz az üdvozítő irány (bár erre a technika később némileg rácáfolt), de egyszerű volt, és tök menő volt, ha tudtál egyszerűbb programocskákat írni. Léteztek más programozási nyelvek is, mint pl. Pascal, C, Forth, stb., de ezeket jóval kevesebben ismerték, az igazi elit programozók pedig Assemblyben tolták.

Aztán jött a Borland, felkarolta a Pascalt, és az vette át kvázi a BASIC szerepét, kiegészítve azzal, hogy alkalmassá tették nagyon komoly szoftverek fejlesztésére is. Mellette bizonyos körökben a C/C++ is nagy népszerűségnek örvendett, bár leginkább rendszerközeli alkalmazások fejlesztésére használták.

Aztán jött a Microsoft, aki meg a BASICet karolta fel, és megalkotta az első komolyabb RAD környezetet, a Visual BASICet, eredetileg még karakteres, "álgrafikus" környezetben. Mekkora menő volt benne fejleszteni! Sokan maradtak is a VB-nél egészen a 6-os verzióig, ami után a Microsoft elkaszálta a klasszikus BASIC termékvonalat. A VB.Net már jóval másabb termék, és nem is érte el azt a népszerűséget, amit a hagyományos Visual BASIC. (Ennek ellenére nem rossz nyelv: amit C#-ban meg lehet oldani, azt VB.Net-ben is.)

Közben persze a Borland is beleerősített, jött a Delphi és a C++ Builder, bár a C++ terjedésével egyre nagyobb divat lett a Pascalt utálni. Az egykor übermenő Assembly meg inkább már csak a vaskalapos csodabogarak egyre inkább lenézett nyelve lett.

Aztán mellékesen: közben megjelent a Perl, ami kezdettől fogva utálat tárgya volt, mert az "elvek nyelve" helyett mindig is a könnyű használhatóságra, és a hatékonyságra fókuszált, ezért divat lett utálni. Ellenben a belőle kinőtt PHP-t, ami a webes technológiák istenének számított évekig. Aztán egy határozott fordulattal őt is divat lett utálni, és nem ritkán azok lettek a legnagyobb utálói, akik pár hónappal előtte még egekig magasztalták.

Ja, és megjelent egy Python nevű nyelv, ami kis túlzással élve senkit nem érdekelt, alig valaki használta, semmi olyat nem mutatott fel, ami akármelyik tábor figyelmélt felkeltette volna.

Aztán jöttek a 2000-es évek, a Java évtizede, ahol minden az OOP-ről szólt, meg az elvekről, sorra születtek az "elv-nyelvek", először a Java, amit istenént kellett tisztelni, mert hát mennyire multiplatform (ennek ellenére garmadával voltak platformfüggően megírt Java szoftverek), és a legfőbb, hogy fhúúú, minden objektum-orientált benne! Még egy adatot sem tudsz bekérni billentyűzetről anélkül, hogy két objektumot létre nem hoznál, és ez übermenő.

A hírneve azóta már erősen megkopott, és hiába a nagy felhajtás, csak-csak kiderült, hogy mégsem ez az istenek nyelve, és kifejezetten pocsék a hatékonysága a fejlesztési időt, és a betanulási időt nézve. Ma ott tartunk, hogy bizonyos körökben elég menő, más körökben meg inkább már egyfajta mém. Ehhez persze az is kellett, hogy a multiplatformitása finoman szólva is elbukjon: nagyon könnyű benne platformspecifikus kódot írni (így aztán semmi előny nem származik a köztes kódból), illetve: komoly gondot okoznak a verziók közti kompatibilitási gondok. Ismerősek azok a szoftverek, amik úgy kezdődnek, hogy "telepítsd fel az x.y verziójú JAVA-t, de ne frissítsd, mert az újabbakkal már nem megy, és ha régebbi lenne a gépeden, azt gyaluld le, mert azzal sem megy". A sebessége meg olyan, amilyen. Ami persze nem lényeg, ha mittudomén.. egy számológépet ír meg benne az ember, de teljesítményorientált alkalmazásoknál nagy hátrány.

A Java mellett voltak még pár "elv-nyelvi" próbálkozások, a Ruby megpróbálta még jobban kimaxolni az OOP-t, de nem sikerült akkora népszerűségre szert tennie.

Aztán említsük még meg a C#-ot, aminek az életútja talán a legrapszodikusabb. Amikor megjelent, ez volt az utálni való nyelv. "Mert hát olyan, mint a C++ és a BASIC keveréke, meg a Java-ra is hasonlítani akar..." Aztán mivel hasonlít a C++-ra, kitalálták, hogy legyen ez a "tanulónyelv". Én személy szerint mondjuk nem tartom ezt a világ legbölcsebb döntésének, de ez lett általánosságban véve a programozás tanulónyelve. Aztán idővel a fejlesztői szférában is komoly részesedést ért el, nagyrészt annak köszönhetően, hogy a Java alternatívájaként akart megjelenni, viszont annál jóval gyorsabb, szinte már natív futási idővel. Most meg ott tartunk, hogy kezd csökkenni a népszerűsége. Főleg mint tanulónyelvnek.

Ezzel párhuzamosan pedig szinte a semmiből előkerült egy több évtizedet az ismeretlenség homályában töltő, szitne ismeretlen nyelvecske, a Python, ami pár év alatt a nulláról a népszerűség abszolút csúcsára ért. Eddig a kutyának sem kellett, most meg mindenki arra van rákattanva.

A történelmi áttekintésem korántsem teljeskörű, de talán érthető, hogy mire céloztam. Ezért soha nem is szerettem a divat után rohanni. Azt szerettem használni, ami számomra kényelmes, és az adott feladatra hatékony.

Általános alkalmazásfejlesztéshez a Pascalt (és az arra ráépülő fejlesztőeszközöket: Delphi, Lazarus) szoktam használni, webws fejlesztésekhez Perlt és PHP-t, szkripteléshez Perlt, mikrovezérlőkhöz meg C-t.

Mindegyiket kellőképpen átláthatónak, és a céljának megfelelően felépítettnek gondolom. A kihívás meg általában nem a nyelvben, hanem az adott feladatban van.

14, némi korrekció, a tisztánlátás érdekében:

a pascalt nem a Borland karolta fel, hanem sokak közül a Borland írta annak idején a legjobb, leghatékonyabb pascal fordítót. Ez volt a Borland pascal és ennek egy korlátos, kevesebbet tudó verziója volt a turbo pascal.

A Microsoft sem a BASIC-et karolta fel, hanem akkoriban, 1975-ben a BASIC volt az az egyetlen, könnyen tanulható, magas szintű programozási nyelv, aminek az interpreterét, soreditorát be lehetett gyömöszölni négy kilobájtba úgy, hogy a futtatandó programnak is maradt némi hely. A BASIC egyszerre volt programozási környezet és kvázi operációs rendszer. Ennek a BASIC-nek a különféle mikrogépekre megalkotott átirataiból gazdagodott meg a Microsoft. Ez volt a cég fő terméke 1975-től 1981-ig, a DOS megjelenéséig. Még szakmabeliek is kevesen tudják, hogy a korabeli mikrogépek vagy kétharmadán a Microsoft BASIC-je volt megtalálható. A Commodore és az Apple gépek basic-je is Microsoft basic volt.

A perlt én mondjuk nem nevezném olyan könnyen használható nyelvnek, de ez izlés dolga.

A python, javascript, php és tsai pedig lényegében a csökkenő bizalomnak köszönhetik a létüket, virágzásukat.