Röviden eltudná magyarázni valaki a "Szóbeli" programozást? Bővebben lent.

Ez az úgynevezett Pszeudo-kód, vagy nyelvfüggetlen kód (nak egy változata). Az indentálás (indentálás = behúzások, szóköz/tab) hiánya miatt nehezebb értelmezni.

Valami(N): - ez egy függvény. Valaminek hívják, és kap egy N változót paraméterként.

A:=(0,…,0); M:=0 - A egy tömb, nullákkal feltöltve, M egy nulla kezdőértékű változó

Ciklus i=1-től N-ig - Ez egy számlálós ciklus 1-től N-ig megy. (A népszerűbb programozási nyelvekben ez a for ciklus)

j:=0 - J változó nullával

Ciklus amíg A(j)=1 - előltesztelős ciklus. (While)

A(j):=0; j:=j+1

Ciklus vége - A legutóbbi ciklus itt ér véget (ez esetben ez a while-unk, két sorral feljebb)

A(j):=1

Ha j>M akkor M:=j

Ciklus j=M-től 0-ig -1-esével - for ciklus, csökkenő ciklusváltozóval

Ki: A(j)

Ciklus vége - az utóbbi for ciklus itt ér véget

Ciklus vége - a legelső (3. sorban) lévő ciklus itt ér véget

Eljárás vége. - az algoritmus itt ér véget.

# 2/2 Időpont ma 10:16

"Ez azt jelenti, hogy a tömb 1. és az N sorszámú változóján futtassa végig a ciklust?"

Nem. Azt jelenti, hogy az elsőtől az N. számúig mindegyikre.

Arra viszont figyelj oda, hogy pszeudo-kódban szokás 1-től indexelni, programkódban viszont általánosságban 0-tól indexelünk.

Azaz ami pszeudo-kódban az első elem, az programkódban a nulladik.

Ezt a sort pedig kihagytam:

Ha j>M akkor M:=j - ez egy egyszerű IF/HA feltételvizsgálat. Ha j > M, akkor M értéke legyen j.

(:= értékadás. De nyelvenként változhat, hogy ott hogy megy. Delphiben :=, C++ nyelvben = az értékadás például)

>> Valami(N):

Eljárás, függvény (későbbiekben csak fgv), metódus (ahogy tetszik) eleje, aminek a neve: Valami és egy N változót kap paraméterként. Ez az N egy érték, amit fgv. híváskor kell megadni. Az alábbi kódsor a fgv. definíció, azaz, hogy a Valami fgv. mit csinál.

>> A:=(0,…,0); M:=0

A változó jelen esetben egy 1 dimenziójú tömb, sor, vektor (ahogy tetszik).

M meg egy változó, ami jelen esetben 0-s értéket vesz fel.

>> Kipontoztam, hogy lehessen látni.

Ciklus i=1-től N-ig

... j:=0

... Ciklus amíg A(j)=1

... ... A(j):=0; j:=j+1

... Ciklus vége

... A(j):=1

... Ha j>M akkor M:=j

....Ciklus j=M-től 0-ig -1-esével

... ... Ki: A(j)

... Ciklus vége

Ciklus vége

>>> Ciklus i=1-től N-ig

Ciklus mint ismétlés. Azaz ha "Ciklus i=1-től 5-ig" szerepelne, akkor 5x fut le a kód, ami alatta van egészen a "Ciklus vége"-ig. Minden futás után, miután elérte a "Ciklus vége" részt úgy "i" értékén növel 1-el és kezdi elölről.

1. fután: i=1

2. fután: i=2

3. fután: i=3

4. fután: i=4

5. fután: i=5

6. futás nincs, mert túllépnénk az N értékén. Ha N-ek 5-t adnánk, fgv. híváskor. Így az N lehetne 200 is, csak akkor 200x futna le.

Megj.: Természetesen "j:=0" minden alkalommal felülírja az aktuális értékét!

>>> Ciklus amíg A(j)=1

Amíg az A tömb "j"-edik (A j-edik indexén lévő) értékre igaz az, hogy az 1-es, úgy futtassa le az alatta lévő kódot. (jelen esetben csak 2 utasítást tartalmaz)

Mivel az "A(j):=0"-t írunk, így a feltétel ami a ciklusban szerepel legközelebb hamis lesz, így a ciklus nem folytatódik. (Ha ezt nem írtuk volna oda, akkor végtelen ciklusról beszélünk, ami soha se ér véget.)

Majd az j értéken növelünk 1-et.

>> Ha j>M akkor M:=j

Érték összehasonlító. "j"-nek és "M"-nek is van saját értéke. Ha "j" nagyobb "M"-nél, akkor vegye fel az "M" változó "j" értékét.

>>>

Ciklus j=M-től 0-ig -1-esével

... Ki: A(j)

Ciklus vége

>>>

A tömböt olvassuk visszafele. Majd a "Ki: A(J)" gondolom a kiíratás akar lenni. (Azért a "Ki:" most, sok mindent lefed. :D terminálra/console-ra, papírra, fájlba, hálózaton ki... stb. Mondjuk nem is volt definiálva, hogy hova.)