Pascal tömb elemek?

Értelmetlenül használod a begin/end blokkot. Ha a ciklusban több utasítást akarsz végrehajtani, akkor azokat kell begin és end közé fogni, kb így:

for i:= 1 to 10 do

      begin

            szamsor[i]:=random(100);

            write(' ',szamsor[i]);

      end;

A kívánt sorokból így lesz *összetett* utasítás. Te nem rakod őket begin és end közé, tehát csak a for csak a következő sort, mint *egyszerű* utasítást, hajtja végre. Ezen nem változtat, hogy ötletszerűen begin/else blokkokba rendezed a kódot.

Ez igaz, de semmi szerepét nem látom az X változónak, bátran állhatna a helyén a 10 konstans.

Az én változatom:

program tombosszeg;

uses Crt;

var

szamsor : array [1..10] of byte;

osszeg, i : integer;

begin

      ClrScr;

      Randomize;

      for i:= 1 to 10 do

            begin

                  szamsor[i] := Random(100);

                  Write(szamsor[i], ' ');

            end;

      WriteLn; WriteLn;

      osszeg := szamsor[1];

      for i:= 2 to 10 do

            begin

                  Write(osszeg, ' + ', szamsor[i], ' = ');

                  Inc(osszeg, szamsor[i]);

                  writeLn(osszeg);

            end;

      WriteLn;     

      writeLn('Osszeg: ', osszeg);

      writeLn('Atlag: ', osszeg * 0.1 :3:1);

      readln;

end.

Más lenne a helyzet, ha azt szeretnéd, hogy könnyen átírhasd a programot más hosszúságú tömbre, de ekkor sem kell változót használnod, elég egy CONST az elejére:

program tombosszeg;

uses Crt;

const

tombelemszam = 15;

var

szamsor : array [1..tombelemszam] of byte;

osszeg, i : integer;

begin

      ClrScr;

      Randomize;

      for i:= 1 to tombelemszam do

            begin

                  szamsor[i] := Random(100);

                  Write(szamsor[i], ' ');

            end;

      WriteLn; WriteLn;

      osszeg := szamsor[1];

      for i:= 2 to tombelemszam do

            begin

                  Write(osszeg, ' + ', szamsor[i], ' = ');

                  Inc(osszeg, szamsor[i]);

                  writeLn(osszeg);

            end;

      WriteLn;     

      WriteLn('Osszeg: ', osszeg);

      WriteLn('Atlag, 3 tizedesjegyig: ', osszeg / tombelemszam :3:3);

      readln;

end.

Még tökéletesebb lenne a megoldás, ha az elején bekérnéd a tömb hosszát, ekkor azt valóban változóban tárolhatnád. Ennek a tisztességes megvalósításához viszont dinamikus tömböt kéne használnod, ezzel egyelőre nem terhellek. A másik, egyáltalán nem elegáns megoldás, hogy egy sokkal nagyobb tömböt definiálsz, és annak csak a méret-változóban kapott számú elemét használod. Szerintem a gyakorlás kedvéért érdemes lenne megírnod ezt a verziót is, csak rá ne szokj a módszerre.

Hááát... én túl sok ilyen részletet nem látok, esetleg a következőket:

Inc(osszeg, szamsor[i]);

Az Inc() növelő függvény, amely a zárójelben megadott első értéket megnöveli a másodikkal. Ha csak egy értéket adsz meg, akkor eggyel növel.

Tehát „Inc(osszeg, szamsor[i]);” helyett írhatod, hogy „osszeg := osszeg + szamsor[i];”

„Inc(osszeg);” ugyanazt jelenti, mint „osszeg := osszeg + 1;”.

Ezt a részt nyugodtan írd át, az ismerősebb megoldásra.

:3:3

Ez annyit jelent, hogy az előtte álló értéknek (ebben az esetben a művelet eredményének) a kiírását a kettőspontok után megadott számú számjegyekre csonkolod a tizedespont előtt és után. Ebben az esetben például az érték mindenképpen kisebb lesz száznál, tehát az egész résznek feltétlenül elegendő a 3 számjegy, a törtrésznek pedig mondjuk, hogy megelégszünk ennyivel. Megadhatsz neki nagyobb pontosségot is (pl. osszeg / tombelemszam :3:12), sőt el is hagyhatod ezt a formázást. Utóbbi esetben azonban egy rosszabbul olvasható, kellemetlen kiírási módot kapsz. Próbáld ki!

Az első program a tízes osztó miatt garantáltan nem igényel egynél több tizedesjegyet, ezért formáztam így az eredményt:

:3:1

A CONST azért hasznos, mert így névvel hivatkozhatsz egy állandó értékre. Megírhattam volna úgy is, hogy minden helyre, ahol most TOMBELEMSZAM szerepel, beírom a tömb méretét (vagyis 15-öt), a program ugyanaz lenne. Ha viszont hirtelen az az ötletem támad, hogy 7 vagy 32 elemű tömböt szeretnék, sokkal kényelmesebb egy helyen a legelején megváltoztatni ezt az értéket, mintsem minduntalan végigbogarászni a teljes kódot, és minden helyen megváltoztatni, ráadásul az utóbbi módszerrel a hibázás lehetősége is sokkal nagyobb. Így a fordító tudja, hogy valahányszor TOMBELEMSZAM szerepel a szövegben, oda az elején megadott számot kell írnia, ha az 15, akkor annyit, ha valami más, akkor meg amannyit.

Szerintem minden egyéb ismerős kell, hogy legyen a számodra, de ha valami elkerülte a figyelmemet, kérdezz, azért van az oldal.

:3:3 Ebben annyit javítanék, hogy az egészeket mindig kiírja teljes egészében még akkor is ha hosszabbak az 'előírtnál', tehát ott nem csonkol. A tizedes részen vagy vág vagy ha rövidebb akkor 0-kal kiegészít a kellő hosszra.

Bocs, hogy beleszóltam :)