Már soha nem húzódhat vissza a bőröm a striák miatt?

A stria es az, hogy mennyi felesleges borod marad fogyas utan, ket kulon dolog, semmi koze egymashoz a kettonek.

Nekem is rengeteg striam van, de nincs logos borom, mert nem hizas miatt, hanem anno gyors novekedes miatt szakadt meg a borom.

Azt pedig sajnos nem lehet megjosolni, hogy milyen leszel fogyas utan. Nagy altalanossagban azt lehet mondani, hogy a fogyas uteme legyen lassu, sportolj sokat es igyal sok vizet, esetleg szedj kollagent.

De gondolom van rajtad legalabb 60 kilo felesleg, igy nyilvan a borod olyan nagyon feszes nem lesz, mintha nem hiztal volna el.

A stria az édesmindegy. Mármint, itt nem maga a stria a probléma, hanem az, hogy meghíztál. A striák száma nem befolyásolja, hogy mennyire fog a bőröd visszahúzódni. Lehetne neked 0 striáid is, az még nem jelentené azt, hogy a bőröd 100%-ban vissza fog húzódni.

De amúgy előre nem lehet tudni, hogy milyen lesz a bőröd. Én 50 kg-t fogytam, és az én bőröm viszonylag rendben van, nem feszes, de nem is mondanám vészesnek. Nekem is mindig voltak striáim, főleg a hason. Szerintem 50 kg fogyáshoz képest elég jól néz ki a bőröm. Nyilván nem néz ki úgy a bőröm, mint valakinek, aki sosem volt elhízott, de tökre vállalható. Szerintem ne parázz ezen előre. Én is mikor még csak a "le fogok fogyni" fázisban voltam, akkor elkezdtem ezen aggódni, féltem, hogy milyen lesz a bőröm, aztán a végén kellemes csalódás volt. Rájöttem, hogy fölösleges azt nézegetni az interneten, hogy kinek mennyi fogyás után mennyi lógó bőre maradt, mert mindenki más, és emiatt úgy se lehet megmondani, hogy neked mennyi lesz majd. Meg aztán, ha tudod, hogy a bőröd nem lesz jó utána, akkor nem is fogsz lefogyni? De, le fogsz.

Nyilván utólag könnyű beszélni, de én is a fogyásom előtt annyi helyen olvastam, hogy ennyi fogyás után lehetetlen, hogy a bőr jó legyen, meg hogy sokan ennyi fogyás után már mennek plasztikai műtétre.. aztán lefogytam én magam is, és én meg vagyok magammal elégedve. Szóval így utólag nézve, kár volt anno ennyi ilyesmi bejegyzést, meg ilyeneket olvasnom, mert csak magamat aggasztottam vele.

"Amikor lefogyok"

Én inkább azon aggódnék, elkezded-e valaha, vagy két év múlva is még itt fogsz filozofálni rajta... mert kéthetente egyszer rád jön a lefogyhatnék öt perc... de hogy mi az, hogy valamit valóban akarni, arra még nem sikerült ráérezned. Arra se, hogy megtaláld az élvezetet egy új életformában, ami odakinn, és nem a képernyő előtt zajlik. Persze nem könnyű kitörni a keretekből, tudom.

Amúgy persze, hogy lógni fog a bőröd, ha átesel a ló túloldalára, ahogy szoktak, és rögtön egy kaszáspók akarsz lenni. Lassan lemész 120 kilóra, az egy elfogadható emberforma, a bőröd követni tudja, és azzal már lehet normális emberéletet élni. Nem csak távfutó-alkatok léteznek, vannak diszkoszvetők is. Az nem jó? És még enni is lehet.

#3-as vagyok.

Azért, mert nehéz. Elég nagy motiváció és elhatározottság kell ahhoz, hogy valaki nagyobb mennyiségű súlyt leadjon. Mármint, ez egy hosszú folyamat, és bizony nagy változásokat kell hozni. Nem lehet annyit enni, mint azelőtt, oda kell figyelni. Továbbá, ha lesikerül adnod a súlyt, akkor is, életed végéig oda kell figyelned. Egyszerűen nehéz feladni az "akkor eszem amikor akarok, azt eszem amit akarok, illetve annyit, amennyit akarok" dolgot. Nekem is, tény, 50 kilót lefogytam, de azelőtt nekem is voltak ilyenek, hogy eldöntöttem, hogy lefogyok, aztán 1 héttel később már abba is hagytam, mert egyszerűen nem volt mi hajtson. Le akartam mindig fogyni, de nem akartam bele tenni a munkát, nem akartam változtatni, hanem csak olyan "bár csak egy csettintésre lefogyhatnék" szinten volt meg bennem ez a dolog. Könnyebb volt tovább enni a nagy tálnyi ételeket, mint tenni ellene valamit. Az étel boldoggá tett mindig is, mindig is szerettem enni, és ezt egyszerűen nehéz volt lecsökkenteni. Maga a fogyás elméletben nem nehéz. Egyél kevesebbet, számolj kalóriát, és fogyni fogsz. Viszont igen, az ember hozzászokik a rossz szokásokhoz, a nagy adagokhoz, és ezt nehéz feladni.