Ti lányok hogy meritek, hitetni azt a férfiakkal hogy a külső nem sokat számít egy kapcsolat kialakulásakor?

Én kikérem magamnak az általánosítást. Nekem soha nem voltak igazán mások által jóképűnek mondott pasijaim, az első szerelmem villanyszerelő volt, nem voltmása mint egy bringa. Én jómódú családból származom. Sosem kellett apasik pénze, de külsőre is a kicsit csúnyácskák jönnek be. Ez van. Persze számít a külső csak mindenkinek ugyanaz a szép. Nekem szép a szőrös mackós pasi is. De én minden barátomat előbb megismertem emberileg, majd utána jöttünk össze, mondhatni haverságból indult. Soha nem volt mérvadó a külsejük. Én tényleg a lelküket szerettem meg. Egy fiú volt aki akart volna valamit és belsőleg teszett volna, de neki sem a külseje cagy a csórósága zavart, hanem az ápolatlan külseje. Én már 8 éve házas vagyok egy betegség és gyógyszerek miatt éppen túlsúlyos, de a férjemet sem érdekli ugyanūgy szeret. Pedig ő ahogy öregszik egyre jobban tapadnak rá a nők nyíltan fröltölnek vele. De én tudom , hogy létezik betonbiztos kapcsolat, mert mi annak idején a külső és az anyagi háttér mögé láttunk. Persze viták vannak, de soha nem került szóba harmadik személy.

Vagyis nem mindenkinek ugyanaz a szép bocsi

Ti férfiak hogy meritek elhitetni azt a nőkkel, hogy normális lányokra van szükségetek, miközben lelketeket eladnátok egy fullos plázacicáért, hogy a csajotok legyen? (Csak általánosítottam, ahogy te is.)

Én má' nem mondok semmit, mert az olyan pasik, akiknek soha büdös életbe nem volt barátnőjük sokkal jobban tudják, milyen egy nő, mint egy nő.

7-esel teljesen egyetértek ://