Mit tegyek, ha már rohadtul megvisel a magány, de senkinek sem akarok panaszkodni, mert büszke ember vagyok?

Már kínomban ilyen szarokat nézek, hallgatok mint ez például: http://www.youtube.com/watch?v=J0YvWQNWEJA

Vágyo a szerelemre, hogy legyen nekem is egy barátnőm, akivel szeretjük egymást és boldogok vagyunk. Mindenkinek összejön, csak valamiért én nem kapok elég pozitív jelzést, csak olyat hogy ronda vagyok vagy finnyás fejeket. Nekem már lejött, hogy ronda a fejem, oké, de hát most kajak ennyire gáz lennék, hogy nincs egy lány sem, aki el tudna fogadni és tudna szeretni így is? Mert nagyon úgy tűnik, hogy nincsen, leadtam az igényeket próbálkoztam én olyan lányoknál is, akik alig kaptak egy-két lájkot, aztán nekik is ronda voltam, nem egy megmondtam, hogy ronda vagyok és kinevetett, pedig gondoltam bennük több együttérzés van, de tévedtem. De végülis mindegy, nem hibáztatom őket, igazából nekem sem jöttek be, de gondoltam hátha megszeretnénk egymást, de ha ők ilyen csúnyán bántak velem, már elment a kedvem az ismerkedéstől is, persze többnyire szép lányok mondták, hgoy ronda vagyok ilyen gúnyos, lenéző hangon. Az a baj, hogy nekem szinte minden lány bejön külsőre, úgyhogy elég sok lány fikázott már a fejem miatt. Mindenki rondának tart tudomásom szerint. Ha hostess lányoktól is kérdezek valamit ritka bunkón tud egy-kettő válaszolni, ellenben ha egy helyes kis swag fiú menne hozzájuk velük tuti kedvesek lennének. Szóval elegem van már, hogy minden a külsőségekre megy én is vágyom a szerelemre egy társa. Most tényleg ez a bűnöm, hogy csúnya arcszerkezetű lettem?