Miért csak azokat tudom bíztatni, akik nem tetszenek? 24/L

Akik tetszettek, azokkal én is így voltam. Aztán beleszerettem valakibe, és teljesen máshogy működött a dolog. Megvan az izgalom, de az a típusú izgalom, ami a vizsgán is szükséges. Nem leblokkolok, hanem valahogy motiváltabb vagyok. Ő az első ilyen. (És nem valószínű, hogy kölcsönös, szóval nem azért tudok így viselkedni, mert tudom, hogy nyert ügyem van)

Szerintem önbizalomhiány. Bebeszéled magadnak, hogy úgysem tetszel neki, meg biztos nem akar tőled semmit, ezért a viselkedéseddel akaratlanul is igazat adsz a saját feltevésednek. És ezt ők kivülről látják, és nem is akarnak majd semmit. Ezt te kudarcnak éled meg, és a soron következőre és az összes többi tetsző emberkére úgy gondolsz már előre, hogy biztos nem akar semmit, és kezdődik elölről a körforgás....

Én annyit fűznék hozzá, hogy legyél tudatosabb magad és mások irányába is. Egyrészt olyat, aki nem tetszik, ne "biztass", másrészt pedig ha megkukulsz, mert tetszik valaki, akkor ne csak erre a blokkoló érzésre figyelj. Már csak azért sem, mert így nem tudod megismerni azt a valakit (amiből kiderül, hogy tényleg érdemes-e arra, hogy kiszemeld). Arról nem beszélve, hogy azt is figyelned kéne, te mit váltasz ki belőle. Lehet, hogy tetszel neki is, csak nem tudod észrevenni a jeleket. Én mindig érzem a hallgatag lányokon, ha tetszem nekik, bár nem mindig segítek nekik ezekben a helyzetekben. :))

Hááát...ez ciki. Sajnállak érte, mert én tuti nem akarnék randizni egy olyan lánnyal aki még beszélgetni sem tud. F/24

Mert azt látod, h tétje van a dolognak és ezért túlzottan ráizgulsz. A srácok meg annyit látnak kívülről, h ott áll egy oszlop és izzad vmin. :D

Ezzel én is ugyanígy vagyok. 26/F