El tudnátok viselni egy vásárlási kényszeres lányt?

Amíg otthon laktam, átlag alatt éltünk, mondhatni, szegénységben. 3 havonta vehettem egy flakon sampont az olcsóbb kategóriából (400Ft), de arra is úgy kellett félre rakosgatni meg kunyerálni titokban anyutól vagy a nagyszülőktől.

Most a párommal élek, átlagos színvonalon. Nem nyomorgunk, de nem is luxusban. Egy bizonyos kategóriáig nem kell nézni az árakat, de nem szórjuk két kézzel.

Amikor néha beszabadulok a boltba, úgy érzem, legszívesebben megvennék mindent.

Van már otthon 6 tusfürdőm és 4 samponom, mégis legszívesebben mindet megvenném és kipróbálnám, amit csak meglátok.

Tehát van egy enyhe vásárlási kényszerem.