Azok az egyedülálló férfiak, akik rengeteget dolgoznak, nekik hogy van erejük, türelmük, motiváltságuk, idejük nőkkel ismerkedni?

Baromi nehezen. 12 órás műszakba dolgozok, 3 nap munka 3 nap pihenő, de időnként kötelező túlóra van valamelyik pihenő napunkon így elég kevés a szabadidőm javarészt hétvégéim mind a munkával telnek sajnos, időm meg erőm nincs elmenni sehová még ha pihenek akkor is.

Már a kedvenc időtöltésemről is teljesen le kellett mondanom mert ugye az idő, és a kimerültség végett egyszerűen nincs rá erőm. Mellette járok esti tagozatra képzésekre a munkahelyemen belül így a műszakjaimat úgy osztják be hogy jó legyen minden ezért végül visszaraktak 8 órába de csak 1 műszakba így állandó délelőttösként nem rossz a helyzet csak hétvégén is van munka helyette hétköznap vagyok otthon többnyire a sulim miatt így osztanak be. Jó időnként kitudom harcolni a szabad vasárnapot de az is többnyire családi programokkal telik.

Ha meglesz a vizsgám és áttudnak tenni a raktárba logisztikára hétfőtől péntekig 8 órába akkor már fellélegezhetek mert sokkal könnyebb lesz az életem akkor. De ez még eltart nyárig és utána is kitudja mikor megy nyugdíjba az elődöm mert már variálgat. Addig meg ki kell bírjam így mert jó a munkahelyem nem dolgozom ki a belem annyira, meg a fizetés szempontjából megéri ottmaradni mert 50 km-es körzeten belül ilyen helyet ha meghalok sem találok.