Csak "arra" kellettem neki?

Volt/van egy nagyon jó fiúbarátom,akivel óvoda óta ismerjük egymást,8 évig osztálytársak voltunk az általánosban és most,a gimnáziumban is azok vagyunk.A suli első hét évében még pokollá tette az életemet valamiért,ami miatt egy kicsit depressziós lettem(nem tudtam aludni,mert folyton sírtam és párszor kórházban is voltam).

De 8.-ba jóban lettünk,a suli után náluk voltam,kulcsot és távirányítót kaptam a házukhoz és minden megbeszéltünk a másikkal...Viszont fura volt,hogy a barátnőim közül csak velem volt normális,mert amúgy elég nagyképű másokkal,mert hogy ő hűűű,de menő,amiért a családja gazdag és minden csaj odavan érte és mindenki ismeri.Ezért elkezdtek pletykálni,hogy biztos van közöttünk valami,de akkor semmi nem volt.

Gimiben meg mintha kicserélték volna,levegőnek nézett,elment mellettem a folyosón úgy,hogy nem köszönt és ott bántott és alázott meg,ahol csak tudott.1 év alatt meggyűlöltem...

De nemrégen a segítségére volt szükségem és amikor ráért,akkor náluk voltam és megint elkezdtünk beszélgetni úgy,mint régen(közben azért jöttek-mentek a lányok nála,3 hét alatt 4 barátnője volt).

Tegnap elutaztak anyáék a hétvégére és a srácnál kicsit sokáig maradtam és meggyőzött,hogy maradjak ott,ne induljak el gyalog a város másik végébe,a szülei úgysem zavarnak(hajnalban jöttek csak haza,mert valamilyen szülinapon voltak,a srác lakrésze amúgy is a ház másik végében van,szóval szerintem fel sem tűnt nekik,hogy ott voltam).

És hát lefeküdtem vele...Igazából annak ellenére,hogy gyűlöltem,szerelmes vagyok belé már vagy 9 éve.

Reggel eljöttem,mielőtt felébredt.De amióta itthon vagyok,azóta csak sírok,mert jó volt vele,de félek,hogy neki csak egy kaland voltam.Nem tudom,hogy miért pont vele vesztettem el,mert sosem voltam olyan lány,aki neki tetszene,mert visszafogott vagyok,csendes és még sosem volt barátom,nem is vagyok népszerű és ráadásul vele csókolóztam először,még a 8.-os bankettünk után.

Reggel óta 5-10 percenként hívogat telefonon,7-szer volt a házunknál(vagyis gondolom,hogy ő volt).Nem tudom,hogy mit akar,de félek megtudni...Mondta az éjszaka párszor,hogy szeret,de nem tudom,hogy azt hogy értette.

Ha elmondaná,hogy jó volt velem,de ő nem akar komoly kapcsolatot,inkább maradjunk barátok,stb. akkor én azt nem élném túl.De így még gondolhatom azt,hogy nem ezt akarja mondani.

Szerintetek csak egy kaland voltam neki?

Mit csináljak?

16L