Hogyan mondjam el a barátomnak, hogy abortuszt akarok?

Egyáltalán azt nem értem, hogy ha ez a felállás, akkor egy nagy beszélgetés hiányában, miért kezdtek bele bármibe is.

Neki is tudnia kéne, hogy túl sok minden hárulna így rád, viszont arra is gondolj szerintem, hogy ha mindent megtesztek, akkor nem tudnátok-e úgy felnevelni egy gyereket, hogy boldogok legyetek?! Lehet, hogy megbánnád, ha elvetetnéd.

Akkor nem ijdetél meg vagy nem féltél mikor szexeltél????

Más nő is dolgozik,háztartást vezet és gyereket nevelel..

Nő mindig magának szüli a gyereket!!! Nem a pasijának!!!!!

Erre a védekezés során kellett volna gondolnod illetve nyíltan, előre megbeszélni a gyerek kérdést. Az én párom eddig csak ideiglenesen került kerekesszékbe gerincműtétek miatt (nem tudtuk, hogy végleg vagy csak "rövid" ideig). Mi megbeszéltük, hogy a legrosszabb esetben is (ha végleg lebénul) akarunk babá(ka)t és már alapból így álltam hozzá a kapcsolathoz. Annak a tudatában érkezik hamarosan a második babánk, hogy megint egy műtét lebeg a párom feje felett, ami végleg kerekesszékbe ültetheti, de ha az ember akarja akkor nagyon sok akár lehetetlennek tűnő dolgot is meg tud oldani. A segítség szempontjából neked is igazad van (tudni kéne, hogy milyen a párod állapota), mert ha nem bénult le a keze is akkor igenis neki is segítenie kellene és nem csak kiszolgáltatnia magát.

Ha te nem szeretnél babát, akkor ezt kereken közöld vele, de azt a lehetőséget is fogadd el, ha erre ő meg a kapcsoltatotokat nem fogja akarni. Mindkettőtök álláspontja érthető, csak az a baj, hogy itt a szenvedő fél már a közös gyermeketek. :(

Figyelj már! Ha szexelni tudtok, akkor nem igaz, hogy nem tud segíteni a házimunkában. Tolószékből is lehet főzni meg mosni, port törölni, sőt gyereket nevelni. Persze semmi közöm hozzá, de elég bizarr, nem értem akkor meg minek vagy vele, ha ekkora teher ez neked és főleg, hogy akkor meg miért nem védekeztek.

De nyilván elé állsz és megmondod neki, hogy elveteted a gyerekét.