Normális ez a kettősség a gondolkodásomban?

Kis kereséssel akár instagramon is vannak szép számmal olyan nők, akik egy szál semmiben, akár pucsitva mutatnak puncit, meg mindent. Minimális filter, vagy pici szivecske, hogy ne akadjon fenn az oldal szűrőjén és ne tiltsák. Ennek kapcsán vannak vegyes érzéseim. Heteró férfiként nyilván 90%-ban a látvány miatt ez tetszik. 10%-ban pedig azt is gondolom róla, hogy milyen vagányak, bátrak, nem szoronganak a testük miatt, büszkék magukra, nem szégyel semmit, vagy pl ruha nélkül mutatja a sokat edzett feneket, stb. Szóval pozitív dolgokat. Ugyanakkor ha belegondolok, nem szeretném ha barátnőmról lennének ilyesmik, vagy neadj isten később majd ha lesz lányom, róla. Más is így van ezzel? Mert picit álszentnek érzem, hogy tetszik is és nem ítélem el, de kicsit mintha mégis elítélném. Nők véleménye is érdekel. Olyasmi ez, minthogy a nők a rosszfiúkat szeretik, de mégsem szeretnék ha családtagjuk rosszfiú lenne?