"Gyerekcsinálós" szex mennyiben volt másabb a korábbinál? Féltél tőle?

Kicsit "perverzebben", de hasonlóan vagyok.

Nekem bejön, ha szóba kerül, hogy csináljunk gyereket. Nem akarok még, egyik kapcsolatomban sem akartam ténylegesen, viszont beindított testileg és érzelmileg, ha a másik mondott ilyen dolgokat szeretkezés közben.

Később akarok majd gyereket, viszont bennem van, hogy mi van, ha valami balul sül el. Pl. egészségtelen lesz a baba vagy szülés közben az anyával történik komplikáció. Szerintem valamilyen szinten normális, hogy aggódik kicsit ilyenek miatt az ember, de nem kell túlzásba esni. Az ellenőrzésekre és vizsgálatokra mindenképp menj el.

Mi előtte is inkább megszakítással védekeztünk, mint máshogy (néha eszünkbe jutott az óvszer, de inkább hanyagoltuk), szóval a technikai különbség lényegében tényleg csak az volt, hogy teljesen belém élvezett a férjem, más szempontból ugyanolyan volt a szex maga.

Az első alkalomnál rögtön utána megfordult a fejünkben, hogy úristen, ezt most tényleg megtettük, biztos átgondoltuk-e, biztos felkészültünk-e rá, de egy rövid pánikot követően csak az izgatott várakozás maradt, hogy akkor most meglátjuk két hét múlva, mi lesz. Miután már ez volt a megszokott, utána már nem volt semmi különbség a szexben, inkább csak a csalódottság hónapról hónapra, amikor folyton megjött (a 9. hónapban fogant meg a kislányunk).

Természetesen az ember folyamatosan aggódik, hogy a gyerekkel minden rendben legyen, az első 12 hétben azért, hogy biztos megmaradjon, utána azért, hogy ne legyen semmi fejlődési rendellenessége, a születés után meg azért, hogy életben tartsd és egészséges legyen és ahogy nő, úgy egyre jobban a lelki egészségét is szem előtt tartod. De ez szerintem normális, felelős szülő így gondolkodik. Nyilván félelmetes belegondolni, hogy az életünk más lesz, gyökerestől megváltozik, de ez nem feltétlenül rossz dolog, ha mindig minden változatlan lenne, sosem haladnál az életben semmilyen irányba sem. Csak félelmetes, mert még ismeretlen, még nem tudod, mire számíthatsz, de az ember idővel belejön, én úgy gondolom :)

Ha úgy érzitek, készen álltok, akkor hajrá! A 9 hónap várandósság alatt lelkiekben is felkészül az ember a szülésre, gyerekvállalásra, nem csak úgy durrbele hirtelen ott egy gyerek, ezt mindenképp érdemes kihasználni.

Testileg-lelkileg-anyagilag fel voltunk rá készülve, terveztük, vártuk, akartuk.

Mi előtt óvszerrel védekeztünk, így tudtuk mikor készül. Végignevettük valamiért az egészet. Utána sokáig fekve maradtam.

Rögtön megfogant.

Az eredmény: kitűnő tanuló, sportoló, mosolygós fiú gyermek. :)

Nem, pontosan az ellenkezője.

Maga a tudat, hogy akarunk egy gyermeket, felvillanyozott. Még inkább élveztem a szexet. Mondtam is utána, hogy na, ha most sikerült, ebből nagyon szép gyerek lesz.

Az első lehetséges időszakban össze is jött és tényleg csodaszép, és okos. Kár, hogy nem lány lett, de nyilván mára már ez semmit sem számít 👍