Miért tagadják, hogy ha nem lenne férfitöbblet, akkor könnyebb lenne a ferfiaknak csajozni és nagyobb eséllyel az ő igényeik is érvényesülnének?

4-es, 11-es: Sok ilyen férfira lenne szükség és ha elérné a kritikus tömeget, akkor visszavennének végre a nők is az arcból, ez igaz.

Csak az a baj, hogy ehhez kell az, hogy legyen egy társad, akitől otthon megkapsz mindent szexuálisan. És akkor bátran röhöghetsz a playmate arcába is, hogy "Mit képzelsz magadról, kisanyám, néztél mostanság tükörbe?"

De ha ez nincs, akkor tudja nagyon jól a nő is, hogy vagy csak szerepet játszol, vagy impotens vagy. Ráadásul teljesen mindegy, mivel akkor ugrik a következőre aki majd boldogan igent mond neki.

7-es: Ez még működött a 2000-es évek elején, de mióta a 8 éves is okostelefonnal rohangál és mindenhol ott a korlátlan, szélessávú mobilnet, a nők számára kinyílt a világ. Úgyhogy attól, hogy melletted ül 8 órán keresztül a padban vagy az irodában még nem fog rádkattanni, mert ez alatt az idő alatt 8-10 különböző sráccal írogatnak egymásnak, akik mindegyike jobb nálad és annál a 40%-nyi férfi felhozatalnál.

A nők nagyon ritkán keresnek célzottan laza szexkapcsolatot, mert nem racionálisak, mint a férfiak. Ha meg igen, akkor tényleg az ultra-adonisz álomhercegek között.

A nők a legtöbbször érzelmi alapon döntenek, tehát ugyanúgy az fog számítani, ami a primer párválasztási logikájuk (az adott csoportból a legjobb), tehát külső terén a maximumra tolják a mércét és aki megbizsergeti őket (vagyis nem áll ki a kapa a szájából) az oké. De ha nem élőben van szerencséd ilyen nőkkel ismerkedni egy szűk társaságon belül, akkor a megbizsergetésre marad ugyanaz, ami a társkeresők sajátossága. Hogy életstílust közölsz a fotóddal. Mivel ingerszegény környezet, csak egy kép az, ami árulkodik arról, hogy ki is vagy valójában, írni meg mindenki azt ír magáról, amit akar, ahogy önéletajzban is bekamuzhatsz Oxford diplomától kezdve mindent.

Ebben nem tudom mi olyan fura. Olyan ösztönök vannak bennünk, amik még nagyon régen, az ősidőkben alakultak ki, akkor még nem volt sem BMW, sem diploma, de még civilizáció sem.

Annyi változott, hogy a nők, főleg ahogy halad felettük a kor és egyre több élettapasztalaton és pofára esésen vannak túl, annál óvatosabbak lesznek és annál inkább bővül a kritériumlista újabb elemekkel.

Maximum tudatosan fognak olyan férfit választani, aki a belső elvárásoknak megfelel, de külsőre nem mozgatja meg őket. Ugyanazzal az agykontroll technikával próbálják meg "szépnek, vonzónak látni", amit akkor használunk, mikor valami traumát akarunk kitörölni a fejünkből, nem koncentrálni rá, vagy éppen ellenkezőleg, hányás nélkül lenyelni a keserű szirupot vagy tisztába tenni a kisbabát, vagy feltakarítani a hányást.

Aki képes ezt a technikát tökélyre fejleszteni, az előtt megnyílnak olyan kapuk, hogy lehet belőle:

- színésznő (Oscar-díj esélyes)

- prostituált (luxusprosti, escort esélyes)

- sugar baby/kitartott feleség (Andy Vajna, Kedves Ferenc, Faludy György, a lehetőségek határtalanok)

- hiper-ambíciózus karrierista üzletasszony (1-2 sutyi cumi a megfelelő embereknél majd metooval történő zsarolás).

A "nem kell sokat nyomulni rá" meg egy érdekes kérdés már csak azért is, mert ha egyetlen legfontosabb dolog, amit eddigi életem során megtanultam, hogy ha valaki kell a nőnek, akkor nemhogy túl sokat nem kell nyomulni rá, gyakran a nő ad elég egyértelmű jeleket.

Ha viszont nem, akkor fejre is állhatsz, viszont kívülállóként mókás nézni, mikor tényleg ottromba, elhízott nők hónapokig, vagy esetenként évekig is tartják a halvány reménysugarat a kis udvarlóikban, akik minden szempontból tökéletes választások lehetnének számukra, "de hát nincs kémia", ellenben nekem meg panaszkodnak, hogy

- "összejöttem ma este egy holland sráccal. Tök durva volt meg betolta szárazon, annyira fájt."

- "tökre megalázott ágyban, nyomta le a farkát a torkomon meg húzta a hajam, fojtogatott, leköpött meg mondta, hogy nyaljam az ánuszát azt hittem elsüllyedek szégyenemben. Azóta viszont nem tudom kiverni a fejemből, arról ábrándozok, azt hiszem szerelmes lettem belé. De nem reagál az üzeneteimre. Szerinted írjak még rá?"

- "Tinderen megismertem, de kiderült, hogy felesége van és csak szexre kellek neki és még a szállodai szobát is velem fizettette."

- "Állandóan a hülye játékaival játszik, úgy kell könyörögni, hogy hetente egyszer legyen valami. A múltkor bújok hozzá, lelök magáról mikor felkelek látom, hogy veri a farkát a pornóra."

Hogy csak a tipikus eseteket említsem.

12-es: De ha nem lenne férfitöbblet és nem lennének elszállva maguktól a nők és nem tartaná még a dagadék is hercegnőnek magát, akkor a férfiak is nyitottabbak lennének arra, hogy elköteleződnek a nő irányába.

De amikor mindenhol azt látod, hogy még meg se száradt a sperma a puncijában, máris megy a következő sráchoz, amikor azt látod, hogy 16-17!!! éves lányok fetrengenek és 2-3 férfi keresztül megy rajtuk egymás után, amikor azt látod, hogy az egyik nő már akkor dobja a párját, ha azt nem tudja a kedvére beidomítani és papucsot csinálni belőle, míg a másik nőt meg össze-vissza veri a párja és az sem elég indok számára a szakításra, akkor egy idő után kicsit kezd meghalni minden reményed arra, hogy valaha lesz normális kapcsolatod.

"Nem baj, a normálisaknak van meg lesz is kapcsolata"

Béta kapcsolatom lehetne nekem is. Az nem kell, arra én mondok nemet, mert nekem is van igényem. Nem nézek le senkit, okádhatnékom van a női önérzettől...

És akinek nem inge, nem veszi magára, ezerszer el lett már mondva más kérdések alatt is, de úgy látszik mindig azoknak csípik ezek a velős megjegyzések a legjobban a szemüket, akik találva érzik magukat...

Ha tényleg olyan lány vagy, akinek volt mondjuk 3 komoly kapcsolata és 0 alkalmi - ezt csak TE tudhatod, a saját lelkiismeretével mindenkinek magának kell elszámolni - akkor értelemszerűen nem vonatkozik rád ez a dolog. De ebben az esetben több, mint valószínű, hogy van párod, ha meg nincs, akkor is fogsz találni, de nem olyat, mint én, mert én szexmániás vagyok. Engem a szexszel lehet "irányítani", ha jó a szex, akkor bizonyos keretek között bármit megadok a nőnek. Olyanok viszont egyáltalán nem érdekelnek, hogy főzni tudjon, vagy házias legyen vagy legyen diplomája vagy bármilyen iskolai végzettsége, ezért ezekkel nem is tudok igazán mit kezdeni.

És nem azért, mert igénytelen lennék, hanem azért, mert ezekről tudtam lemondani. A szexről nem tudok. És pont. Arról az egyről nem tudok lemondani, mert azt szeretem mindennél jobban. Az összes többiben hajlandó vagyok a végtelenségig kompromisszumot kötni.

És itt van a probléma a férfitöbblettel, hogy azt a nőt, aki szereti a szexet annyi férfi rajongja körül, hogy valóságos licit, egyfajta árverés-féle alakul ki.

Ugyanakkor ott a sok "diplomás, intelligens vagyok lány" is, akik meg azért szenvednek, mert nekik a heti-kétheti egy szex is bőven soknak számít.