Lányok ti azért vagytok hűségesek mert nem is vágytok többre mint amit a partneretek adni tud és az újdonság varázsa sem mozgatja a fantáziátokat, vagy azért vagytok hűségesek mert ez a normális?

Jó kérdés! Kíváncsi vagyok a válaszra.

22/F

Én személy szerint azért, mert lusta is vagyok, meg félek is új kapcsolatba belekezdeni. Tudod, a megszokás... ehhez persze valamennyire szeretnem is kell az illetőt. Szóval az én válaszom a szeretet és a megszokás lenne. Én legalábbis, ha valakit szeretek, akkor nem akarom megbántani, vagy szomorúnak látni, éppen ezért meg sem fordul a fejemben, hogy megcsaljam az illetőt. Szerintem ez csak hozzáállás, valamint elkötelezettség kérdése. Manapság ez az egyik fő gond, hogy sokan eleve rosszul állnak hozzá és az első adandó problémánál kilépnek a kapcsolatból, ahelyett hogy együtt megbeszélnék és megoldanák a dolgokat. Mert kilépni ugyebár kényelmesebb... persze nyilván, ha több téren is gondok, eltérések vannak, amik sokadik átbeszélés után sem szűnnek, vagy mérséklődnek, akkor azt nem érdemes erőltetni.

Mindenesetre én úgy állok hozzá, hogy eleve csak olyan emberrel jövök össze, akivel el tudom képzelni a jövőmet, nem keresek kalandokat, hanem szeretnék megállapodni valaki mellett. Nekem szükségem van a(z érzelmi) biztonságra. Lehet, hogy gáz az ilyen megalkuvó hozzáállás, pláne 21 évesen, de nem különösebben érdekel.

De miért kéne megalkuvónak lenni? Mi 5 éve vagyunk együtt, és állandóan változatos a szex, mindig van ujdonság, és ez nem csak a szexuális életünkre van hatással, hanem valamilyen szinten a "szerelmet" is segít megőrizni.

De ehhez összeillőnek kell lenni, és tenni is kell érte.

Nem könnyű kérdés...

Egy idő eltelte után (és itt már tizen- huszonévekről beszélek) ez ember vágyik valami újra néha. A hormonok tombolnak, de az embernek van gerince... és aztán vagy nagy beszélgetés, és nyitnak, vagy elnyomja a vágyait, és belefásul az egészbe, a teljes lénye megváltozik, vagy időnként félrelép...

Alapvetően hűséges típus vagyok (bár nem mondom, hogy soha nem volt "baleset", akkor hazudnék...). Ennek az oka egyszerű: túlságosan szeretem ahhoz a páromat, hogy megbántsam, vagy esetleg elveszítsem. És ő kicsit ebben a témában másképpen gondolkodik, mint én. Egy nyitott házasságba soha nem menne bele!

Aki azt mondja, hogy ha "szereted, tiszteled a párod, nincs szükséged másra...", az térjen vissza a kérdéshez 10-20 év múlva. ;)

42/N, 21 éve házasságban (ősszel már 22 lesz)

"szóval megfordul a fejedben ,hogy mi lenne ha és fantázia szintjén vonz is de nem kockáztatnád a kapcsolatod a szerelmeddel egy kis extra élvezetért?"

Lényegében igen.

Mindenki többre és többre vágyik, mert ilyen az emberi természet, a lényeg, hogy ezt hogyan éled meg.

Ez szerintem, hogy ki, hogy és mennyiszer csalja meg a párját, nem igazán nemtől függ.

Na meg kinek mi a megcsalás, mert van akinél a szex megcsalás, vagy akár egy csók, egy röpke gondolat (teszem azt, ez alatt arra gondolok, hogy másra gondol szex közben vagy arra gondol milyen lehetne mással smacizni etc.).

Szóval,ha a legutolsót nézzük, akkor mindenki megcsal mindenkit :D

Ha pedig az elsőt nézzük, az inkább ellaposodott párkapcsolatoknál fordul elő.

Szerintem a nők se hűségesebbek, mint a férfiak, ez az adott egyéntől függ :)

24/L