Mi értelme sokáig őrizgetni a szüzességet, ha életünk során úgy is több szexpartnerünk lesz?

Anya mindig azzal "dicsekszik",hogy ő 18 éves kora után adta magát oda egy fiúnak.Azóta már 40 felett jár,elvált,és elég sok férfival szexelt azóta.Voltak alkalmi és komolyabb kapcsolatai is.De az büszkeséggel tölti el,hogy ő megvárta a nagykorúságát.Azzal én is egyet értek,hogy a legjobb a szerelmünkkel elveszteni,de csak akkor van értelme,ha feleségül is vesz,és együtt éljük le az életünket.Így lenne kerek a történet.De anyám esetében úgy érzem,értelmét és értékét vesztette a várakozása.Miért kell ennyire erőltetni ezt a nagykorú témát? Ha valaki átlépi a 18 küszöbét,hirtelen megtörténik a csoda,és benő a feje lágya? Ez nem így működik,szerintem.Én ezzel nem anyukámat akarom sértegetni,elfogadom,ha ő erre büszke,csak nem értem miért.Mi értelme van őrizgetni,ha utána nem élünk példa értékű (szexuális) életet? Lehet,hogy ez csak nekem nem tiszta,de nem kérek kiosztást,a magyarázat viszont sokat segítene.Előre is köszönöm az értelmes válaszokat!