Az a férfi, aki csak fizetős úton tud, intim kapcsolatot nővel összehozni az miért szánalmas?

Vegyünk mondjuk egy erősen pocakos, kopaszodó, őszülő 40-es havi 300-400 ezer nettót kereső elvált mesterembert, aki 100 ezret elver prostikra egy hónapra. Az ilyet jó partinak tartanák 40-es elvált dagadt proli nők, bosszantja őket, hogy helyettük 20 éves, jó testű prostiktól megkapja a szexet, ezért nem érdeklődik irántuk. (Arra meg azért még ezzel az egzisztenciával nem lenne esélye, hogy jó fiatal nője legyen.)

Vagy egy gyámoltalan, vézna, szemüveges, közepesnél tehetségtelenebb 30-as informatikust, aki szintén kb. ennyit keres. Az ilyet meg korosztálya iskolázott, de rosszul kereső és ronda női éreznék jó partinak. Őket is bosszantja, hogy 20-as jól kinéző prostikat is kapnak, ezért őket nem veszik el.

nem szánalmas mert azt kapja meg amejiket akarja akár a legjobbat is

,de a többi csak egy ri.b,a.nc.ot ami hosszabb távon többe van

nem őt kell sajnálni hanem amejik kapcsolatba nehezen jut p.i,n.á,hoz

Azért nem olyan egyszerű egy kapcsolatot összehozni... Ha még meginni sem jön el a lány valamit. És miért baj a béna próbálkozás? Nem mindenkinek adatott meg a tehetség, hogy lássa mi jön be az adott nőnek. Nekem sem megy beismerem.

Mondják egyesek, hogy ha szórakozó helyen nem jön össze egyik csaj, menjen egy másikhoz az ember. De vajon mit gondolhat az a csaj, aki látott már odamenni másik 3 csajhoz előtte, majd oda megyek hozzá is? "Ha ló nincs jó a szamár is?" Kb mintha azt mondanád neki, hogy "Láttam itt jobb csajt is, de ők nem akarnak dugni, szóval maradsz Te, pedig a többi jobban bejön".... Szóval nem egyszerű megtalálni azt az egyet, akihez odamehetsz... :)

A korábbiakhoz pedig annyit, hogy a legtöbb barátnő sincs ingyen. Általában vacsora, mozi, színház, nyaralás, ajándék, virág, stb, stb... Ha szereti a szexet, akkor hosszú távon olcsóbban jössz ki, mint például a korlátlan telefonelőfizetéssel. Persze van olyan nő aki azért be-beszáll a saját fogyasztásába, viszonozza az ajándékot önként, nem kérésre! De ha nem találsz magadnak senkit akkor marad a korábbi példával az, hogy veszel egy "feltöltős kártyát" és ha kicsit telefonálni szeretnél rátöltesz pár ezrest. :) Hülye analógia, de szerintem igaz. :) :)

Kb összefoglalva: Nem szánalmas, csak az emberi természet olyan, hogy akinek sikerül összejönnie valakivel, az lenézi a másikat és próbál belerúgni, hogy még inkább dicsőitse magát. A nőknél meg az "erkölcs" miatt próbálják. Sokan ott is eladják a p*nciukat, csak válogathatnak a jelentkezőkből. Másrészt pedig a legtöbb nő megtenné (még ha nem is vallja be), ha olyan oka lenne rá. Például gyereket eltartani. (jönne az a válasz, hogy "elmegyek dolgozni", de akármennyire is szép a propaganda, van akit nem vesznek fel évekig sehova.) Persze van olyan is, aki élvezi közben, hallottunk már ilyet. :)

8:

az én feleségemmel akkor kezdtem el randizni, amikor 0 pénzem nem volt, egyetemi évek. Annyira nem volt pénzem, hogy kaját alig tudtam venni és volt, hogy 3 napig főtt rizst ettem magára.

Mégis randiztunk, sokat sétáltunk, piknikeztünk (ahol ő vette a cuccok 90%át).

Nem pénz kérdése. Ha pénz kérdése, akkor a lány nem neked való.

"Ha még meginni sem jön el a lány valamit"

A nagy kérdés, hogy mikor az első, második, ötvenedik elutasítást kaptad, akkor mindig, újra és újra (kiemelem, ÁLLANDÓAN) javítottál a randi hívás technikádon? Vagy mindig ugyanúgy nyomultál, ugyan azzal a szöveggel és mondjuk feladtad 3 csaj után?

Mert a csajozás, a randira hívás nem veled született képesség, hanem sok sok munka, tapasztalat és próbálkozás. (gondolj arra, mint amikor a baba megtanul járni. Elején százszor esik a fenekére, majd fogózkodással, nagy lassan halad 1-2 lépést, majd kezd stabil lenni és sok gyakorlás után már szaladni is tud. Ez sem különbözik cseppet sem, csak itt az a más, hogy nagyon sokan az első fenékre esésnél abbahagyják és elkönyvelik magukat bénának. Vagy a legrosszabb, hogy látnak mást fenékre esni, és emiatt meg sem próbálják)

Ha valami nem megy, akkor átgondolod mit is csinálsz pontosan, levonod a következtetéseket, tanulsz a hibáidból és újból próbálkozol. Ezt addig csinálod, amíg valami sikert nem érsz el.

De ez a nehezebbik oldala, a könnyű oldala, hogy megnézed, a többiek (a sikeresek) hogyan csinálják és egyszerűen utánozod őket. Ha nem irigységgel nézel rájuk, hanem ténylegesen megfigyeled őket, akkor elleshetsz néhány trükköt.

A diszkós hasonlatod meg hülyeség. Csak nem mész oda csajokhoz, hogy "van kedved dugni?". Ha igen, akkor persze a szamár dolog jön elő, hogy már a tizedik csajt akarod megdugni, de ha csak odamész, hogy beszélgess valakivel, azt ugyanúgy megteheted újra és újra. Hol van megírva szabály, hogy egy este, max 1 esély, max 1 csaj? Őszintén, a legtöbben annyira letojnak magas ívről ha béna vagy, hogy egy óra múlva már senki nem emlékszik rád és újra próbálkozhatsz.

Azért mondom, hogy BÉNA, mert ezek a bénák MINDIG valami kidumát keresnek, hogy miért nem megy nekik a csajozás és nem okosan csinálják. Mint amikor egy vizsgából újra és újra megbuksz, de nem azzal mész haza, hogy "na most máshogy próbálok rá tanulni", hanem folytatod és ugyanúgy tanulsz mint elsőnek, semmi változás.

Nehéz? IGEN! Persze, hogy az, de ha rájössz hogyan kell csinálni, rájössz, hogy a lányok is ugyanolyan emberek mint te, nem kell hozzá sem pénz, sem izom, egyszerűen megnyerőnek, viccesnek és felszabadultnak kell lenned mellettük, akkor soha az életben nem lesz problémád a csajozásban.

Ami még fontos, hogy sokszor áldozatokkal jár ez a dolog. Lehet el kell menned sportolni. Lehet le kell adnod 10 felesleges kilót. Lehet ki kell dobnod a Rock pulóveredet, le kell vágatnod a hajad, meg kell borotválkoznod, be kell fújnod magad dezodorral és még sorolhatnám.

DE ha erre nem vagy képes, akkor SEMMI JOGOD nincs panaszkodni. Semmi! Akkor ez 100% a te döntésed, hogy a legrosszabb formádat hozod, egy olyan formát amit TUDOD, hogy a lányok nem szeretnek és semmit nem akarsz változtatni.