Nagyon depresszív állapotban vagyok emiatt, mit lehet tenni?

Ne fogd fel kudarcként, legalább kibontakozik a valódi jellemük és lehet őket kidobni. Mindig érni fognak pofára esések, de ebből is tanulsz. Szóval próbáld meg úgy felfogni, hogy keresheted tovább majd az igazit. Nem muszáj egyébként ennyire ragaszkodni a párkereséshez. Beszélgetések során úgy is kiderül, hogy valaki tényleg komolyan akar valamit, vagy sem.(És hogy szimpatikusak is vagytok egymásnak, mert anélkül biztos nem akartok együtt tervezni.) Ne terhelődj meg ezzel ennyire, mert ez kihat a jellemedre is(rossz kedv,stb).

1-es

Mindig hibás mindkét fél ilyen helyzetekben. Előbb-utóbb könnyebben át fogsz látni a másikon(tapasztalat). Ezért is mondtam, hogy minden pofonból tanulsz.

Én magamból indulok ki, de, ha komolyan szeretnék valakivel együtt lenni, akkor nem szexuális együttléttel fogok kezdeni. Hanem próbálom kimutatni az érézseimet(ölelés, simogatás, stb) és, ha ezt visszakapom, akkor az már egy jó jel. Én nagyon sok olyan meleggel ismerkedtem, akik azt állították, hogy sosem simogatták őket(Tehát nem törődtek velük). Dehát a törődés ott kezdődik, hogy megérinted a másikat(nem dugás és szexuális izgatás céljából).

9-es. Hát igen, de a szakember is azt mondaná neked, hogy nem kéne a múltbéli sérelmeidet kivetítened a mostani párodra, mert tönkre fog menni ez is. Ha nem tudod elengedni a múltat, akkor nincs értelme ismerkedni. A sérelmek pedig nem kifogások. A párkapcsolat alapja a bizalom. Ha ez nincs meg, akkor húzhatod évekig is, de vége lesz ezeknek a felszínes a kapcsolatoknak. Ki kell mutatnod az érzelmeidet minél előbb, hogy lásd, hogy mit reagál rá. Ha meg elutasít, akkor meg ez van. Legalább előbb kiderült és lehet lapozni. Nem pedig hónapokig, vagy évekig húzni feleslegesen az egészet. Engem pl bántalmaztak is kapcsolatban fizikálisan, volt rendőrségi ügyem is belőle, stb. Én is jártam pszichológushoz, de nem bántam meg. Úgy nem lehet ismerkedni újra, hogy nem zárod le a múltadat. A jelenben kell élni. Természetesen megértelek téged is, szóval nem kioktatásból írom, csak van sok tapasztalatom ebben. Nehogy megbántódj. Így alakulnak ki a kodependes párkapcsolatok egyébként(Függni fogsz a másiktól). Amíg nem vagy boldog egyedül, addig mással sem leszel sohasem. Ezért is írtam a kérdezőnek, hogy próbáljon meg nem ilyen görcsösen keresni magának párt, mert így még több pofont fog kapni. Persze abból is tanul, de vannak okosabb megoldások.

Barátok és család nem tud szakszerű tanácsot adni, mert nem értenek hozzá. Csak feltudnak hozni saját példákat (Saját sebeiket nyalogatva, stb). Annak meg megint nincs értelme. Ameddig valaki nem ismeri azt fel, hogy mindenhez két ember kell, addig biztos nem fognak tudni segíteni. Ezt úgy értem, hogy pl egy bántalmazó kapcsolatban a bántalmazott is ugyanúgy hibás. Mert gyáva szembenézni a valósággal, gyáva szembenézni a félelmeivel. Vagy éppen van mentális betegsége(pl szorongás) és társfüggő. (Ezért tűri sok kék-zöldre vert nő meg a párját.)

Pszichológus az felállít egy diagnózist rólad, amiből mindenre rájössz. Hogy miért vagy olyan, amilyen. Szakszerű tanácsot ad, hogy hogyan lépj túl csalódásokon, félelmeken, szorongásokon, kényszereken, stb. Kiderülnek mentális betegségek is és azok viselkedésbeli tünetei. Magyarországon minden 4. ember mentális beteg(szorongó, depressziós, Borderline, hipochonder, stb). Szóval rohadt sok van. 80%-uk nem is tudja, hogy nem normális az, ahogyan az élethez állnak, vagy gondolkodnak. De ezzel sincs baj, csak ne szégyeljünk már segítséget kérni.