Milyen terveid vannak arra az esetre, ha egyedül maradsz öregen?

Az első mondatodban leírtak bárkivel megtörténhetnek, heterók sincsenek "biztonságban" ebben a tekintetben.

Gyerekünk nem lesz (bár sok idős ember van, akire rá se néznek a gyerekei), ezért kéne nagyobb hangsúlyt helyezni pl. a barátságokra.

Bár én heteró vagyok , de ha sikerül megöregednem és ne tán egyedül maradok addigra , akkor el járok majd horgászni , sétálni , gombázni , fel keresem az ismerőseimet , ápolom a kapcsolataimat stb .

Ha pedig az egészségi állapotom már romokban fog heverni , ha pedig addigra létezni fog maga az eutanázia , mint lehetőség , akkor azt fogom választani !

Mikor 18 éves voltam,akkor egy idős meleg férfi többször is ezt mondogatta - munkahelyről :

" Öcsém jegyezd meg, minden meleg férfi egyedül,magányosan hal meg ".

Akkor ezt megmosolyogtam,de azóta ismerve pár idős meleget, már értem, mire célzott.

Négy éve hagyott el az utolsó párom,amilyen ma az ismerkedési lehetőség és a próbálkozások tapasztalata alapján teljesen nyugodtan kijelenthetem,hogy teljesen magányos vagyok, ez nem változik már és meg kell mondjam, nagyon de nagyon nem érdekel. Nincs már most sem senkim,ez a status quo marad,ahogy látom.

Szexrandizgatás mindig távol állt tőlem, escortozás is. De tudomásul vettem,ez van, nem fogok ezért Dunába ugrani :)

Élvezem az életem, igen,utazom magányosan is / most is éppen /, kirándulok, stb. Sok szépet megéltem,köszönet ezért a volt párjaimnak, barátaimnak.Egyikre sem tudok rosszat mondani, így alakult,hogy nincs senkim.Biztos oka volt,mindennek oka van - max később jövünk rá :)

Egészséges vagyok és amit szeretnék,azt megvalósítom - már ami rajtam múlik.

55 F/Bp

Normális Nyugat-európai országokban már téma az időskori magányosság, köztük az idős melegek témája is. Mivel más korba születtek bele, soknak-szinte az összesnek családja van. Nagy-Britanniában a 60-as években még betegségnek számított. Érted? Nagy-Britannia ami ma már az egyik legliberálisabb elfogadás téren. Szóval szinte az összes meleg megházasodott és gyerekei vannak még a nyugati országokban is. De mint tudjuk sokat változtak a dolgok és már egyre többen vetik fel a melegek idős otthonát mint opciót azok számára akiknek nem lesznek gyerekeik. Márpedig a legtöbb meleg örökbe se fog fogadni szóval nagyon is aktuális lesz hamarosan.

Szóval nyugati országokban már beszedtéma a kifejezetten melegeknek létrehozott idősotthon, van ahol már létezik is, meg nem mondom hol de nem európai ország. Amire mi idősek leszünk már csomó ilyen helyre be tudunk majd vonulni szóval nem egyedül fogunk meghalni. Na persze lehet Magyarországon ilyen nem lesz de nem lesz kötelező itt maradni idős korodban sem. Ha lesz melegek idősotthona en élni fogok a lehetőséggel. Inkább mint magányosan meghalni.

#3

Igazad van, hogy élvezni kell az életet. :)

Én a tesvéremre nem számíthatok, gyerekeim nem lesznek, olyan barátaim akikre tényleg számíthatok soha nem is voltak.

A nyugdíjamból nem fogok kijönni. Egyetlen vígaszom, hogy neurózist is örököltem, ami segíthet majd elhagyni az életet a vészkijáraton...

Nem vagyok meleg, és még férfi sem, idős meg végképp nem.

Nagyapám nem rég halt meg, és a nagymamám egyedül maradt. Anyukám külföldön él, én is viszonylag messze, ezért csak havonta egyszer találkozunk.

Ami itt az érdekes, van nagymamám főnöke, egy meleg férfi, aki annak az adott intézménynek az igazgatója.

Most épp egyedül van, de az intézmênyben dolgozó hölgyekből nagyjából egy "háremet" alakított ki magának.

Ismerősök vagyunk facebookon, és állandóan látom, hogy programozik a kolléganőivel.

Nagymamámmal is el szoktak együtt menni kirándulni, sőt, egyszer kettesben egy hétre elmentek a tengerpartra nyaralni.

Ezzel csak annyit akartam mondani ha idősebb korban társ nélkül marad valaki, akkor is vannak opciók.