Össze vagyok zavarodva, honnan tudhatom hogy ez nem csak fantázia?!

Elég bonyolult de megpróbálom elmondani. Szóval 12 éves korom körül volt egy fiú akivel elég erőteljesen vonzódtunk egymáshoz értsd: állt a farkam a közelében. És voltak jelei hogy én se vagyok közömbös szeretett ölelgetni, mellémfeküdt stb. De aztán a gimiben ami vallásos iskola volt megtanultam leküzdeni az ilyesmit ill. "elfelejtettem" ezt a vágyat. Az egyetemen sokat vívódtam de mégis inkább a lányokra gondoltam ott is merthogy ők szépek. Viszont volt olyan nő is akivel beégtem, nem működött a műszer. A férfiakat ránézésre nem találom vonzónak. Persze látom hogy ki az aki jobban néz ki, de nem úgy stírölöm őket mint egy csajt szoktak. Viszont sokszor elképzelem hogy férfival szeretkezem passzívként. De a szopás például nem nagyon vonz, legfeljebb kölcsönösen vagy ha én kapom. Viszont a fenekemet szívesem odaadnám valakinek, de nem akárkinek. Azonban nem tudom tényleg vonzódnék-e lennék-e szerelmes egy pasiba. Így is elég sokminden kimaradt az életemből. Nem tudom mi lenne ha megpróbálnám valakivel a saját nememből. De lehet ez csak fantázia vagy egyszerű szeretethiány, mert szar gyerekkorom volt és csalódást okoznék élesben. Alkalmit viszont nem akarok. Mi lehet velem?