Milyen melegként heteró kapcsolatban élni?

Szeretni akar meg szeretheti is, de nyilvan nem ugy.

A szex viszont semmi elvezettel nem fog jarni. De a mai vilagban ki akarna igy elni?!

Mki dontse el, melyik a fontosabb: masok mit gondolnak, vagy a sajat, kielegito szexualis elet es boldogsag?

16 éves koromban még nem tudtam elfogadni, hogy meleg vagyok, nem akartam úgy élni. Közben egy lány nagyon aranyos és kedves volt velem, ezért beleerőltettem magam a hetero szerepbe és összejöttünk. Másfél évig jártunk. Az elején nem volt probléma, de mikor kezdett intimebb lenni a dolog, akkor már éreztem, hogy ez nem működik. Nem vonzódtam hozzá, de szerettem, ezért nem szakítottam vele. Az első évig alig voltak intim pillanataink, mert én nem éreztem vágyat rá, ő pedig nem volt rámenős. Az évfordulónk után történt meg az első együttlét. Mit mondjak? Jó érzés volt valami a farkam körül, de nem vonzott a teste, nem volt igazán jó. Amíg vele voltam mindig a fiúkon járt az eszem és róluk fantáziáltam. Ennek az lett az eredménye, hogy megcsaltam egy sráccal. Még mindig rosszul érzem magam miatta. Kis időre rá szakítottam vele.

Összességében azt tudom elmondani, hogy melegként egy hetero kapcsolatban lenni, borzasztó fárasztó, állandóan titkolózni kell. Nem voltam boldog, a depresszió jeleit vettem észre magamon egy időben, míg vele voltam. Nagyon sok volt a veszekedés, mert nem volt meg a tűz, a szerelem. Nagyon jó lány és hibáztatom magam, amiért elvettem másfél évet az életéből és a szüzességét.

Már elfogadom,

hogy meleg vagyok, és boldog vagyok a párommal, aki a saját nememből való.

18/F

(Véletlen küldés.)

Szia,

Egy lány vagyok aki másfél évig élt egy bújkáló meleg pasival kapcsolatban. Egy a mázli, hogy előtte már ismertem melegeket ezért nem veszek mindenkit egy kalap alá.

De ha rám hallgatsz véletlenül se csináld.

Én is idióta voltam, mert annyira akartam hogy működjön. Nem figyeltem a jelekre.

Már ott gyanúsnak kellett volna lennie, hogy a szex éppenhogy csak működöt,de hiába minden praktika alig jött össze. Frusztrált, megkérdőjeleztem a nőissègem. Depressziós lettem és a mai napig nem bízok meg egy pasiban sem! Még a lánykérés is meg volt mire kapcsoltam. Mondjuk addigra már elkezdtem kihátrálni csak nem tudtam indokolni, hogy mi a nem jó. Majd rajtakaptam.

Eleinte gyűlöltem érte, ma már nem foglalkozok vele. Ide is csak azért tévedtem mert most kezdem feldolgozni és érdekelt az egész mozgató rugója. A miért kérdésre a válasz.

Tehát szerintem kiszúrnál magaddal, mert esélytelen lennél a boldogságra és a kiszemelt lánynak is örök sebeket okoznál. Elvennéd az esélyt tőle.

Most fordított helyzetben vagyok, egy lány hìvott randira. Elfogadtam a meghívást, de teljesen őszintén megmondtam engem a fiúk érdekelnek. Fogadást nyert a lány, vesztettem becsületből elviszem moziba. De ennyi. Nem hitegetem vagy hazudok.

Úgyhogy na igen, a saját nemem nem vonz tehát nem nyert és a kis drága miatt az ellenkező nemtől meg rettegek. Ìgy lettem őrült macskás néni.

Ha kedveled a lányt nem kívánhatod neki ezt!