Manapság az emberek hogyan képzelik el leginkább a más fajba tartozó intelligens lényeket, legyen az mitológiai, vagy földönkívüli?

Most volt a premiere netflixen az Alien worlds-nek. Nézd meg.

Az első évad négy részes és mindegyikben egy másik bolygón, a spekulatív evolúció segítségével képzelik el, hogy hogyan alakult az élet. Az első részben egy bolygót mutatnak, aminek a gravitációja kétszerese a földinek, a másodikban a bolygó nem forog a tengelye körül és mindig ugyanazt az oldalát fordítja a napja felé, a harmadik bolygónak két csillaga van, a negyedik pedig egy mesterséges környezet egy afféle bárkahajón.

https://www.youtube.com/watch?v=2YTYleNFaPE

Soha nem volt egységes, hogy hogyan képzelték el az idegen lényeket. A 60-as, 80-as években már bőven voltak scifi regények és novellák, amik sokkal kreatívabban képzelték el az értelmes lényeket is. Csak a mozikból kiindulni eléggé sekélyes, nem ad teljes képet. Ott mindig azon az úton haladtak, ami a legolcsóbb.

De ott van pl. a Dolog, ami egy alakváltó és bármilyen formát felvehet.

A mai elképzelés inkább a fejlábúak (cephalopod) felé orientálódik, ha a mozikból indulunk ki. xD

Mindenesetre a tudományos és popkulturális elképzelések nem mindig vannak fedésben egymással.

Pl. az angyalokat így képzelték el

[link]

A filmekben meg mindig valami szexi, izmos felsőtestű pasik madárszárnyakkal, az ezosok szerint meg fénylények. :D

Szóval abszolút nem egységes.

Az űrlények elképzelésénél azt kell figyelembe venni, hogy mi a valószínűbb az adott korban (támadnak/nem támadnak), mit könnyebb vizuálisan megvalósítani, mire van kereslet/mi a népszerűbb (Pl most kezdnek bejönni az ember-földönkívüli love sztorik is. Vagy az egy egész népszerű horrorfipm alapanyag, hogy magunkkal hozunk valamit ami könnyedén megöl minket), majd hogy mi a valószínűbb földönkívüli élet szempontjából.

A filmek miatt terjedt el az emberibb ábrázolára a földönkívülieknek. Sokkal egyszerűbb (meg életthűbb) volt valakit befesteni, vagy pár apróságot megváltoztatni rajta, mint bábozni.

Könyvekben pl régen is volt minden. Még olyan is, amit ma se tudnánk vászonra vinni.

A (jó) CGI egy nem annyira régi dolog.

Pl Az Alien vagy a Predator filmekben egy beöltözött ember játszotta a földönkívülit. Viszont ezt annyival próbálták idegenebbé tenni, hogy nagyon magas színészeket választottak. Ezt viszont nem mindenki engedhette meg.

A Doctor Who-ban a normálisan kinéző, nem humanoid földönkívüliek is csak az új sorozatban jöttek be. Nem hiába néz ki a Doctor teljesen embernek. A főszereplőt "rendesen meg akarták csinálni" aminek a legjobb módja, ha úgy hagyják a színészt kinézetileg, ahogy van. Kitalálták, hogy 2 szíve van, meg egyebek, hogy kicsit idegennek érezzük, de ennyi.

Illetve bejött már az is, hogy az emberiség is közel került a világűrhöz. Szóval az is megeshet, hogy nem hozzánk jönnek az idegenek, hanem mi megyünk hozzájuk. Vagy ha ők is jönnek hozzánk, már nem vagyunk könnyen támadhatók. Szóval így bejöttek a békés földönkívüliek, mert egy esetleges invázió már inkább háború lenne, nem pedig egy sima kiírtás. Így célszerűbb nekik is békésnek lenni.

Meg mivel a legtöbben a szép dolgokat egyből jónak is fogják fel, így csak maradt az emberibb kinézet.

Az Avatárban pl nézd meg a na'vik kinézetét. Az arcuk felépítése nagyjából emberi. A szemük nagyobb, de az nálunk még szebbnek is számít néha mint a normál méret, a színük meg a legkedveltebb szín (kék). Meg persze 3 m magasak, és farkuk is van, a sötétben meg enyhén világítanak, így azért érződik, hogy nem emberek. Viszont hasonlítanak hozzánk annyira, hogy együtt tudjunk velük érezni.

+ a mint ahogy régen a tündés románcok, bejöttek most a földönkívülis románcok is. Szóval emiatt is gyakoribb az emberibb megjelenés.

Meg valakinek feltűnt, hogy a barátkozás meg a bolygófoglalás is csak úgy lehetséges, ha valamennyire hasonlítunk. Úgy értem, hogy ha valaki be akarná népesíteni a Földet az emberiség helyett, akkor oxigént kell lélegezzen, kell bírja a hőmérsékletet, a gravitációt. Nem lehet túl nagy, nem lehet túl kicsi. (Vagy ha igen is, akkor az pont nem a leggyakorib eset, mert annak egyedi oka van)

Szóval nem lehet nagyon elrugaszkodni a bolygónktól, ha kapcsolatot akarunk létesíteni más lényekkel. Hiába, hogy kicsi az esély arra, hogy ha van is értelmes élet, akkor hasonló hozzánk. Pl egy értelmes ködfelhővel nemigazán tudunk mit kezdeni, ahogy ő se velünk.

Az elképzelést nagyon befolyásolják a filmek napjainkban.

Mi van pl, ha tele van az űr élettel, csak nem olyannal, mint a miénk?

Pl "magma"lényekkel, melyeknek a mi létterünk (levegő, víz) csak egy "szellemvilág" az ő sűrűségükhöz képet. Ők pl a mi bolygónk felső köpenyében úgy közlekednének, mint mi a levegőben, mert annyira gyér hozzájuk képest az a közeg. Létükből kifolyólag nem nagyon jöhetnek el hozzánk, mi meg ha el is mennénk a bolygójukra, túl mélyre kellene ássunk. A kommunikáció meg kb lehetetlen lenne. Vagy egyáltalán honnan tudnánk róluk?

Egy ilyen felállásból könyv is ritkán születik, nemhogy egy film vagy egy videójáték. Így meg nem ez lesz az ismert, hanem az ami látványosabb.

Szóval jelenleg az emberek földönkívüliekről alkotott képe marad a fizikálisabb, emberszerűbb (ha békés) / kevésbé emberszerűbb (ha nem, mert akkor pl ha ilyesztőbb, akkor jobb is) lényeknél, amelyekkel valahogy tudunk kommunikálni, meg egy szobában létezni. Mert jelenleg ezt tartjuk valószínűbbnek (mármint akkor ha találkozni, kommunikálni is tudunk), ezek a legjobb film alapanyagok, így ezek a legnépszerűbbek is.

Pl az általam említettl magmalények is pont annyira valószínűek, mint egy szénalapú, oxigént lélegző, sejtekből felépített lény, de ez az ötletnél meg is állt, mert még elképzelni is nehéz.

Pl mit látnak azok? Ha még fel is fedeznénk egymást, a kommunikációt hogy valósítanánk meg? Nekük ami testünk már szinte a légüres tér kategória, számunkra meg az övéké túl sűrű, túl stapabíró, hiába hogy nekük az a normális. Ez túl sok kérdést vetne fel, túl kevés magyarázattal, meg még kevesebb lehetőséggel. Egymás megtalálása pl földbe jutattott rezgéshullámokkal még megoldható is lehetne. Ha valami ismétlődő dolgot érzékelsz, akkor egy idő után gyanús lesz, hogy talán értelmes élet, de ha erre mindkét fél rájött, attól még sokkal előrébb nem leszünk sem mi, sem ők. Így bár a felvetés jó, és egész lehetséges is, de nemhogy találkozni, kommunikálni, de még vizuálisan ellépzelni se tudnánk egymást.

Ha azt mondom, hogy XY földönkívülinek olyan az alakja, a színe, a felépítése, az élőhelye, meg kb mindene, mint semminek amit mi ismerünk, az nem lesz valami népszerű, mert még elkepzelni is lehetetlen.

Hiába, hogy mint értelmes földönkívüli élet tudományosan talán még lehetségesebb is, mint bármi amit el tudunk képzelni, nem lesz népszerű. Így maradnak az emberszerű, szép földönkívüliek inkább, ha barátságosak, és a számunkra csúfok, stb ha, támadó szándékuk van. De egy dolog közös: látjuk őket, fizikaiak, és ha nem is humanoidak, valamilyen földi állatra hasonlítanak. (Vagy pl több hajlás van a lábukban/karjukban, mint nekünk.)

Remélem érthető voltam.

[Angyakokkal nem foglakozok]

Ui. Ismerős a neved. Nem volt még pár sci-fi-s gondolkodós kérdésed itt? Csak mert szeretem az ilyesmiket. :)