Le tudná valaki írni nekem a bevésődés szövegét a twilightból?

A könyv szerint: Minden összeomlott bennem, a félig vámpír, félig ember baba aprócska porcelánarcát nézve. Mintha az összes kötelet, ami az életemhez kötött, hirtelen mozdulattal elvágták volna, mint egy csokor lufi madzagjait. Minden, ami azzá tett, aki voltam – szerelmem az emeleten lévő halott lány iránt, szeretetem apám iránt, hűségem az új falkámhoz, szeretetem a fivéreim, és gyűlöletem az ellenségeim iránt, az otthonom, a nevem, önmagam –, abban a másodpercben mind elszakadt tőlem – nyissz, nyissz, nyissz –, és elszállt.

Én nem szálltam el. Egy új kötél ott tartott.

Nem is egy, hanem egymillió. Nem is kötelek, hanem acélkábelek. Egymillió acélkábel kötött egyetlen dologhoz, az univerzum kellős közepéhez.

Most már láttam, ahogy a világmindenség e körül a pont körül forog. Azelőtt sosem láttam az univerzum szimmetriáját, ami most nyilvánvalóvá vált.

Már nem a gravitáció kötött ahhoz a helyhez, ahol álltam.

A szőke vámpír karjában lévő kislány tartott ott.

Renesmee.

Odafentről új hang hallatszott. Az egyetlen hang, ami képes volt megérinteni ebben a végtelen pillanatban.

Viharos dübörgés, vad dobolás…

Egy átváltozóban lévő szív hangja.