Hol van a fanfiction határa?

Még akkor is ff lehet egy sztori ha mindent meg változtatsz. Csak mondjuk az univerzum marad. Pl egy Amerikai varázsló iskoláról írsz ami egy univerzumban van a roxfort sulival.

Kiadni még igyse biztos hogy kiadhatod de már közelebb állsz egy eredetihez mint egy ffhez.

Ha még így is kiakarnád adni ezt a sulis példát akkor mindenképpen beszélned kell egy ügyvéddel/kiadóval aki fel veszi a kapcsolatot az adott mű eredeti szerzőjével és egyeztetnek hogy mennyire van hasonlóság a két mű között.

Lehet hogy egy nagy hülyeséget írtam de akkor nem kell komolyan venni. Nekem legalábbis ez a véleményem.

Nyugi, Rowling is kopizta az ötletét Ursula K. Le Guin történeteiről.

[link]

Rowling konkrétan az egész varázsiskola dolgot nyúlta. Annyi volt a saját ötlete, hogy ezt a mi világunkba ágyazta be. Le Guin és Rowling óta pedig már milliószor volt használva a varázsiskola ötlete, ilyen vagy olyan formában. Sőt, Rowling előtt is volt más, aki használta. Egy iskolának megfelelő helyen tanítják a vaják varázslóit és az Idő Kereke aes sedai-jait is.

Ha lesz a történetedben varázsiskola, akkor az nem lopás. Ha pontosan ugyanazok a dolgok lesznek benne, mint a Harry Potterben, pl. teszlek süveg, mardekár, kviddics kupa, stb. akkor lopás.

A lopás és inspiráció szerintem nem egyértelmű. Jogilag nem, de egyébként egy eléggé szubjektív dolog. Amit a szerző talált ki, abból nyilván nem profitálhatsz.

De van az olvasói/rajongói faktor, akik jobban számítanak, mint a jogi cuccok. Gondolj bele hány Gyűrűk ura "fanfikció" született már, amit az olvasók imádnak, tündékkel/elfekkel/törpökkel/orkokkal/sötét úrral/stb. Aztán van egy, amit a többség utál: Terry Goodkind - Az igazság kardja sorozat.

Ha a történet jól van kivitelezve, akkor általában senkit sem érdekel a "lopás".

Szerintem ráérsz akkor aggódni ezeken, amikor már elkészültél a komplett regényeddel, ugyanis írás közben alakíthatod úgy az egész történetet, hogy az olvasó rá sem ismer majd, hogy mi inspirálta.

Anne Rice pl hírhedt volt arról, hogy mindenkit orrba szájba perelt. 10-15 éve amikor minden fic úgy kezdõdõtt, hogy “I do not own anything, please don’t sue me” az nagyrészt õmiatta volt.

Elvileg fanart legális amíg nem kérsz érte pénzt, de azért van jócskán aki pl valami copyrightolt karaktert tetováltat, rajzoltat mûvészekkel. Ameddig ez piti, tehát 1-2 másolatban, a nagy cégeket nem szokta érdekelni.

Rendesen pénzért kiadatni, több példányban persze már pofátlanság, és valószínûleg be fognak perelni, pláne ha a kánon részeként hírdeted a dolgot.

Ha felismerhetetlenségig meváltoztatod a jellemzõ dolgokat, tehát az emberek akik nem tudják hogy ez fanficnek indult, nem jönnek rá akkor szerintem már saját mûnek számít.