Az baj, ha egy főszereplő csak nagyjából a tizedik fejezetben jelenik meg?

Nem igazán értem itt a válaszok egy részét... Pl.:

"Benne van a nevében, hogy főszereplő, vagyis ha a 10. fejezetben jelenik csak meg, akkor legalább 25-30 fejezetnek kellene lennie, hogy tényleg róla szóljon." VAGY "Tehát tíz fejezetig semmi szerepe? Akkor az nem főszereplő." VAGY "Így nem lesz főszereplő, a másik végig szerepel, emez csak a 10.fejezettől. Mellékszereplőt csinálsz belőle."

Pl. ezt milyen hatóság határozta meg az íróknak?? Meg mi az, hogy benne van a nevében, hogy főszereplő? Annak nevezte a kérdező, de semmi jelentősége nincsen. Nem egzakt kategóriák ezek, nincsenek pontos definícióik. Persze valaki alkothat ilyet, és mondhatja, hogy a főszereplő min. a regény fejezeteinek 80%-ában szerepel, vagy mit tudom én... de ez a többi írót még nem fogja kötni, és azt tartanak főszereplőnek a saját könyvükben, akit akarnak. Pláne nem csak a "színen" töltött időben, vagy a megjelenés idejében lehet mérni egy szereplő fontosságát, hanem inkább az alapján, hogy mekkora szerepük van a történetben.

Hozok pár példát, főleg fantasyt:

Harry Potter: Voldemort főszereplő vagy mellékszereplő? Szerintem fontossága alapján egyértelműen főszereplő, mégis, gondoljátok végig, mennyit szerepel személyesen? És mikor jelenik meg, mikor beszél először?

A Gyűrűk Ura: Aragorn főszereplő? Mikor is jelenik meg?

Az Úr sötét anyagai: Will talán nem főszereplő?

Ott van a már fentebb is említett Édes Anna is.

De hozok filmes, sorozatos példákat is. Anthony Hopkins minimális vásznon töltött idővel kapott Oscar-díjat a legjobb férfi főszereplő kategóriájában. Egy csomó sorozatban pedig későbbi évadokban hoznak be új fontos szereplőket. Akkor ők nem főszereplők? Pl. Stranger Things: Max Mayfield talán nem főszereplő, mert csak a 2. évadban jelenik meg?

Kérdező, amondó vagyok, hogy a saját regényedben azt tartasz főszereplőnek, akit csak akarsz. Nincs ennek egzakt meghatározása. Valaki szerint ha csak később jelenik meg az illető, akkor nem főszereplő, hanem mellékszereplő. Oké, és akkor mi van? Ez még önmagában nem probléma, nem lesz ettől rossz a könyved. Attól lehet rossz, ha erőltetett a későbbi behozása egy szereplőnek, de ez más kérdés. Ennek kivédésére kipróbálhatod pl. #3 ötletét, azaz a párhuzamos történetvezetést a két helyszínen, amik összefutnak. Ezt alkalmazták pl. a fentebb említett, Az Úr sötét anyagaiban szereplő Will esetében is, mikor sorozatot csináltak a regényből.

"nincsenek pontos definíciók"

Hát, azért de.

Csak hogy a wikipédiáig menjek:

[link]

Írástechnikával foglalkozó oldalakon még több mindent találsz róla, sok esetben az angolból átvett protagonista címszó alatt.

Ugyanitt reagálnék arra is, hogy Voldemort a történet antagonistája ("főgonosza"), tehát se nem protagonista, se nem mellékszereplő.

Alapvetően azt tekintjük főszereplőnek, akinek a történetét követjük. Az olyan sokszereplős történetekben, mint például a Tűz és jég dalában nézőpontkarakterekről szoktunk inkább beszélni főszereplő helyett, de még ott is rangsorolhatók valamelyest a karakterek az alapján, hogy mekkora hatással vannak a történet fő szálára.

Szóval, persze, hívhatja a kérdező főszereplőnek, de ilyen tekintetben probléma volna, ha nem bukkan fel sokáig, ugyanis az olvasó az első fejezetben elköteleződik általában a szereplő mellett. Nem kell meghatározni százalékot, hogy mikor kell megjelennie: általánosságban kijelenthető, hogy az első fejezetben már szerepelnie kell. Több nézőpontkarakteres történetekben nyilván az egyik nézőpontkarakter lesz benne az első fejezetben. (És egyébként az első fejezetes "szabály" miatt szoktak sokan prológussal indítani, ha mégis egy másik, nem főszereplő szemszögén át írnák a nyitányt.)

Mivel azóta a kérdező írta, hogy valójában fontosabb mellékszereplőről van szó, így ennyi alapján nincs probléma. De egyébként sok mindent lehet variálni, ha megalapozott, és nem esik tőle szét a történet.

A legutóbbi válaszoló által idehozott filmsorozatokra nem tudok mit mondani, ugyanis még csak nem is ugyanaz a médium, mint a regény, tehát teljesen máshogy működik. Egyébként pedig ha könyvre akarnánk konvertálni egy széria második évadát, akkor a második kötet könyvet nevezhetnénk ki erre - ez nem ugyanaz, mint egy adott történet felénél beemelni egy karaktert.

Az Édes Anna pedig még mindig szépirodalom, ahol sokkal több minden megengedett. Képzeld el, ott még az is megengedett, hogy a történeted egy főszereplője maga a társadalom legyen. Meg hogy egy komplett fejezet arról szóljon, hogy egy teknős átkel az úttesten. (J. Steinbeck: Érik a gyümölcs). A szépirodalom célja sok esetben, hogy felrúgja a megszokott tartalmi és formai követelményeket, és ezzel nincs is semmi gond. De elég jó esély van rá, hogy a kérdező nem szépirodalmat ír - főleg, hogy ha ilyen (komoly) szándéka lenne, akkor valószínűleg nem a gyakorin érdeklődne.

"Hát, azért de."

Nincsenek! Amik vannak definíciók, azok valaki szerint jók, követendőek. Mások szerint meg nem...

"Csak hogy a wikipédiáig menjek:"

Wikipédia? Az aztán a forrás...

A protagonista és a főszereplő fogalmakat aztán igazán nem kéne összemosni. Akkor szerinted minden történetnek csak egy főszereplője lehet (illetve csak akkor lehet több, ha nézőpontkarakterek vannak)??

"Az Édes Anna pedig még mindig szépirodalom, ahol sokkal több minden megengedett."

Megengedett??? Tessék? Ki engedi meg? A szórakoztató irodalomnál ki tiltja meg? Megint csak arra jutunk, amit a 13-as válaszban is próbáltam leírni: semmilyen konkrét szabály nem köti a kérdezőt a karakterekkel kapcsolatban.

De, vannak szabályok. A művészetben is vannak szabályok. Ezek mind megszeghetőek, de onnan alakultak ki, hogy az emberiség a történelem kezdete óta kitapasztalta már, hogy mi működik és mi nem. Ezért létezik az irodalomban a dramaturgiai ívre (story structure) aránylag kevés bevált formula, ahogy a képzőművészetben ezért létezik az aranymetszés szabálya.

Attól, hogy te nem értesz hozzá, nem lesz másképp.

Ahogy attól, hogy te nem tudod beírni google-be, hogy "főszereplő", még létezni fog a definíciója. És igen, a protagonista az idegen nyelvből eredő szinonima a főszereplőre. :) Ismét csak: google. Egész nyugodtan keress rá.

Nem, nem csak egy főszereplője lehet, rengeteg regény van, ahol család a főszereplő (ezer és egy szépirodalmi regény, zsánerirodalomban sokszor történelmi regény). Ahogy pl. Stephen King: Az c. regényében valójában a Vesztesek Klubja a "főszereplő". Attól még, ha valahol későn bukkan fel egy szereplő, addigra az olvasó már elköteleződött, és valaki vagy valami miatt már olvassa azt a történetet. A cselekmény már fut, és ha valaki a történet harmadánál lép csak be, akkor az hogy az ő története? Sehogy.

Lehet rugózni ilyenen, hogy a művészet szabad meg blabla, és egyébként ez így is van, de nem kéne hülyeségeket terjeszteni. Ha az ember érti, hogy mi miért működik és mi válik be, akkor már tudni fogja, ő hol kísérletezhet.

Egyébként nem tilt meg senki semmit, de általában aki ír, az valakinek ír, nem csak a fióknak. Az olvasóknak pedig vannak elvárásai és igényszintje. A fiók természetesen nem fog panaszkodni semekkora hülyeség miatt, és a fiók nem fog szétkritizálni sem. De ez csak logika: ha a kérdezőt foglalkoztatja, hogy baj-e, és a gyakori "népét" kérdezi, akkor az emberek véleményére kíváncsi, és nem arra, hogy ő maga magának mit írhat meg úgy, hogy amúgy nem akarja majd a végeredményt megmutatni senkinek.

(Off: "ki engedi meg?" - az olvasók. A szépirodalmat olvasó közönség tisztában van vele, hogy szépirodalomban sokszor alig van cselekmény, és néha csak a szereplők vívódásával telik ki 500 oldal. Ugyanez minden zsánerirodalomnál megvan, hogy az olvasók mit fogadnak el és mit nem.)

Kérdező! A lényeg: Ne hallgass a 16-os válaszolóra, meg azokra, akik szerint főszereplő nem jelenhet meg később a műben, mert akkor már nem lesz főszereplő! Főszereplő az lesz, akit te annak akarsz, akinek nagy szerepe van a történet alakulásában, függetlenül attól, hogy mikor jelenik meg, és mennyit foglalkozol konkrétan vele a könyvben.

Ez még nem jelenti azt hogy nem lehet érdemes megpróbálni máshogy bevezetni az általad említett szereplőt, pl. párhuzamos történetmeséléssel. De önmagában, ha jól van megírva, egyáltalán nem probléma, hogy a 10. fejezetben jelenik meg csak az egyik főszereplő, ettől még nagyon is lehet jó a könyved. Sok sikert!

"fizika szabályai sem kötnek,ha nem hiszel benne"

Saját magad ellen érvelsz... A fizika szabályai bizony kötnek akkor, is, ha nem hiszel bennük. A művészetben viszont NINCSENEK ilyen jellegű szabályok, ez tény. Ez egy KÜLÖNBSÉG a fizika meg a művészet között. Meghatározhatnak valakik rá szabályokat, de attól a többi művész még nyugodtan eltérhet ezektől. Meghatározhatja szobrászok egy csoportja, hogy szobrot csak kőből, fából vagy fémből lehet készíteni. Ettől még jöhet egy másik szobrász, aki műanyagból vagy üvegből készít szobrot. Meghatározhatod te, meg a nagyokos Wikipédia, hogy csak az a főszereplő egy regényben, aki az elejétől szerepel. De ettől a kérdező még nyugodtan megteheti, hogy a 10. fejezetben hozza be az egyik főszereplőt, sőt egy másik karaktert, aki addig főszereplőnek tűnt, megöl a történetben.