Mit gondoltok a regény részletemről? Miben kellene javítanom?

- A két szemű óriás ?! – mondta Kis Árpád kissé bizonytalanul …

- Fiam , nem megmondtam ha nem tanulsz megbuktatlak ?! Te tényleg megakarsz

bukni ?! Mi ? Kérdeztem valamit ! Te semmire kellő disznó ! – mondta ingerülten , Fertői tanár úr …

Arcával csak a padot nézte s , úgy tett mintha elszégyellné magát . Közben pedig csak arra várt már hogy a tanár úr leüljön székébe és egy másik „bukásra” álló gyerek felé fordítsa tekintetét … A tanár úr azonban nem volt hajlandó leülni és folytatta a kérdezősködést , mindenféle Kalüpszóról meg Kirkéről . Köpni , nyelni nem tudott Kis Árpád e nevek hallatára … Folyton folyvást azt válaszolta a tanár úr minden kérdésére hogy :

- A két szemű óriás ?!

A tanár úr tűrte egy ideig ezt a szemtelenséget de türelme vége szakadtával kinyitotta a naplót Kis Árpád nevénél és három darab egyest írt be neki , majd kijelentette : „vége a feleletednek !”

E szavak hallatára hatalmas kő esett le szívéről , mosolyogva ülte végig a tanóra további unalmas perceit :

- Most összefoglalunk , s majd megíratom veletek a témazárót a görög irodalomból holnap … Kezdjük az eposzi kellékek át ismétlésével … Maris sorold fel mind a tíz eposzi kelléket !

Maris mint osztály első nagy lelkesedéssel vetette magát bele az eposzi kellékek rengetegébe , föl is sorolt kilencet de a tizedik sehogyan se jutott eszébe … Bíró Tamás az osztály „bohóca” kileste a tankönyvből majd megszólalt :

- Tanár úr segíthetek-e Marisnak ?

- Ha tudod mondjad !

- De én csak segíteni akarok neki !

- Akkor segíts csak nyögjétek már ki végre !

- Hát tudod Maris például itt van nekünk ez a Kis Árpád … ő retardált a tizedik eposzi kellék pedig a retardáció .

Hatalmas kacagásba tört ki az osztály … Kis Árpád nem szólt semmit a gúnyos szavak hallatára . Azt gondolta magában : „ Szünetbe majd elintézem őt „