Velem van a baj?

Volt már bunkó barátom, vele az volt a gond, hogy stresszeltem és nem engedték a szüleim, aztán megcsalt és szakítottunk, ennek jó három éve, nagyából egy éve volt egy álomszerű barátom, kedves volt szerették a szüleim és én is, de pár hónap után szakítottam vele, annak ellenére, hogy mai napig szeretem, persze tetszettek más srácok, de azóta mindenkit visszautasítok... ennek ellenére nem biztos, hogy újra együtt akarok vele lenni, de mégis bennem van az érzés, hogy közel szeretnék lenni hozzá... szerintetek mi van? Hagyjam a fenébe? Attól is félek kicsit, hogy újra elhagynám és összetörném a szívét.