Lányok, veletek is szokott olyan lenni, hogy megláttok egy szebb lányt és kevesebb lesz az önbizalmatok? Ez mennyire normális?

#10 teljesen egyetértek :) és mindezt fiú írta, ez is nagyon ritka, én örültem neki pedig nem is nekem jött a válasz :'D

Velem is szokott lenni de már kezdem elfogadni magam, pl ma is ez volt a buszon amit valaki írt hogy engem bámult a csaj aki jobban nézett ki mint én(leszámítva hogy a fél segge kint volt a rövid nadrágból) de őszintén én is ránéztem elég határozottan...elővettem a telefonom hát rögtön ő is elővette az övét...de nem nagyon izgatott mert attól még nem lettem volna a helyében mert boldog vagyok a saját életemmel,mindenem megvan amire szükségem van.Meg volt olyan amikor szó szerint egy olyan csóró csaj nézett lenézően rám...hogy az egész ruha ami rajta volt szerintem nem került 7000 ft ba.Azért mondom hogy van ilyen is mikor nagyon elhiszik magukat. 16/L

néha belém is belém csap ez az érzés, de már jó úton haladok, hogy ne foglalkozzak vele :D

16/L #13

Szoktam én is így érezni, pedig nem vagyok már kamasz, de nekem is kevés az önbizalmam, kamaszként pedig még ennyi sem volt, de ilyenkor mindig arra próbálok gondolni, hogy ezzel csak és kizárólag magamnak ártok, mindig lesznek olyanok, akik szebbek/fiatalabbak/gazdagabbak/okosabbak/sikeresebbek stb., mint én, nem tölthetem az egész életemet azzal, hogy a nálam jobbakat keresem egyfolytában, abban az értelemben, hogy kihez képest érezhetném rosszul magam. Gondolj arra, hogy ők is nagy valószínűséggel így éreznek, velük is szembejönnek lányok, akik szebbek náluk. És az is lehet, hogy akitől a te önbizalmad elmegy, az övék meg tőled megy el :) Ebben a korban amúgy minden "normális", teljesen természetes, hogy másokhoz viszonyítva próbálod megtalálni önmagad, de amúgy ha beszélgetnél egy ilyen lánnyal, aki benned önbizalomhiányt kelt, hidd el, hogy ő is kísértetiesen hasonló érzésekről tudna neked beszámolni. Tapasztalatom szerint magunkat mindig szigorúbban ítéljük meg ebből a szempontból, hiszen a saját hiányosságainkkal vagyunk leginkább tisztában, a másikból csak egy minimális felületet látunk. Hidd el, hogy mind külsőre, mind belsőre rengeteget fogsz még változni, én most érzem azt, hogy kezdek magamra találni, ez egy nagyon hosszú folyamat, minél jobban megismered és elfogadod magad, annál kevésbé fognak bezavarni az efféle találkozások. 29/N

Szinte mindig ez van velem,sajnos...18/L