Ha én 150 kmre megyek egyetemre, a barátom meg dolgozik, mi a logikus lépés?

Én megpróbálnám először is a legutolsó opciót. A szakítás mindig akkor opció, ha tényleg minden kilátástalan, véleményem szerint a megcsaláson kívül a legrosszabb amit tehetsz a másikkal, hogy ott hagyod. Neked kell érezni és dönteni, hogy ér-e neked annyit, hogy a nehézségek ellenére is vele maradj.

Tudod te is, hogy ennek annyi.

Én is az utolsót mondanám, vagy még esetleg a 3.at. De azt csak akkor ha fixen lesz munkája.

Mi lenne ha random majmok helyett a pasid kerdezned ?

Hétvégi találkozás és spórolás. Ki tudja mit hoz a jövőtök.

Életem egyik legnagyobb magánéleti hibáját akkor követtem el, amikor - mások tanácsára - meg sem próbáltam egy lánnyal összejönni, mondván én megyek egyetemre 100 km-re, ő marad még 2 évig középiskolában, és tök másfelé menne egyetemre. Aztán amikor ott voltam, akkor eszméltem rá, hogy hát ez nem is lett volna akadály. 2 olyan év is volt, amikor már csütörtökön haza tudtam menni, ergo a hét kb. felében tudtunk volna találkozni, és félévente van másfél hónap vizsgaidőszak, amikor azt a 6-8 napot, amikor vizsgák vannak, azt leszámítva végig otthon lehettem. És ugye a nyári szünet... ennyi akadályt amelyik szerelem nem győz le, az semmit nem is ér. Azóta volt 400 km-ről is párkapcsolatom, három évig tartott, és nem a távolság miatt lett vége.