Miért van az hogy egy barátnő nélkül vagy beteljesületlen szerelmek után úgy érzem hogy nem vagyok "egész" ember?

Jó, persze, értem, evolúció meg ösztönök.... De mégis. Itt vagyok 18 éves fiú, gáz vagy nem gáz még soha nem volt kimondottan kapcsolatom, de úgy érzem még egy kis ideig olyan jól ellennék csak haverokkal, barátokkal meg lányokkal haverságban de itt az a krva biológia.... Úgy érzem mindenképp kell egy lány akivel együtt vagyok különben szétesek fejben meg lélekben is... Úgy érzem hogy nem vagyok teljes ember... És ráadásul elég rossz a talasztalatom eddig nők terén. Úgymond nagyon válogatós vagyok, ha valakibe szerelmes leszek vagy nincs vele szerencsém mert nem jövök be neki vagy n akar ismerkedni vagy csak simán én vagyok balfasz és addig húzom a komolyabb megismerkedést hogy mással jön össze.... Ilyenkor mégis mi fsz van????