Lehet hogy túlgondolom az érzéseket?

Már több mint fél éve együtt vagyok a barátnőmmel, aki nemcsak szép és aranyos, de okos is, és nála nem találtam megértőbb (hozzám való) lányt. Viszont adott egy helyzet, a távolság...

Sajnos másik városban lakunk és így maximum hétvégén tudnánk találkozni. Azt mondta nekem hogy inkább találkozzunk 2 hetente, mert egyik hétvégén velem lenne, a másikon pedig a családjával, ismerőseivel.

Volt olyan hogy egymás után 3-4 hétvégén taliztunk, de olyanra is volt példa hogy 3 hétig nem láttuk egymást. Ez a "kötelező" 2 hetente ez nagyon bánt engem és fáj hogy nem lehetek vele. Ezt már kismilliószor átrágtuk, volt veszekedés is, de mindig az volt a vége h 2 hét. Agyilag felfogtam hogy van rajtam kívül is élete, ez nyílvánvaló, csak a szívem nem tudja azt megérteni azt hogy NEM.

Tudtok esetleg valamivel, valahogy segíteni?

Próbálok nem rá gondolni hogy ne legyen annyira rossz, de egyszerűen nem tudok nem rá gondolni minden egyes nap minden egyes órajában. Egyszóval SZERETEM ŐT.

A segítő válaszokat előre is köszönöm!