Lecsapná a biztosítékot a számítógép?

Ahogy előzőek írják.

Részletezem egy kicsit miért is vannak ekkora tápok a számítógépekben ha nem is vesz fel annyit.

- Kapcsolóüzemű tápegységeket használnak, és ezeknek idő kell hogy lekövesse a terhelésváltozásokat.

- A pc azon belül is a CPU és GPU viszont kifejezetten kiugrásszerűen fogyaszt. Hirtelen ugrál fel és le a fogyasztásuk.

Szóval ez egy kifejezetten rossz párosítás és így kompenzálták ki hogy a kapcsolóüzemű tápnak legyen ideje lekövetni a hirtelen teljesítményváltozásokat.

Ugyanis ha minél nagyobb annál kevésbé lesz érzékeny arra ha a teljesítményének töredékén hirtelen ugrások vannak.

Simán elmehetne bármelyik pc fele ekkora teljesítményű táppal is, ha nem kapcsolóüzemű lenne.

De ha egy feleekkorát beteszel a gépedbe az is elindul csak amikor mondjuk bekapcsolod a járékot vagy a photo soppot bitkoin bányát etc... akkor előfordulhatna hogy a felvenni kívánt csúcsteljesítmény nagyobb mint amit éppen le tudna adni. Ettől leesik a feszültség. Amitől a gép leállhat lefagyhat, újraindulhat.

Egyszóval nem lenne stabil.

Na ezért kellenek ekkora tápok a gépekbe.

De ahogy előzőek mondják a hosszútávú stabil fogyasztás 200-250W hardware -től is függ. De ezt a legerősebb vas sem haladja meg mondjuk órás léptékben, vagyis átlagértékben.

Nano secundumos léptékben lehet hogy olykor olykor felugrik akár 500w -ra is ki tudja, de olyan rövid ideig sokat nem számít és nem is pörgeti a meg a mérőórát sem.

Eddig voltak az elméleti szakemberek.

A valóság meg az, hogy bizony ez a táp BEKAPCSOLÁSKOR lecsaphatja a biztosítékot, ha az elég gyors.

A másik, hogy könnyen lehet, hogy az a konnektor össze van kötve még néhánnyal, amiről esetleg nem is tudsz.

Kapcsold le azt a biztosítékot, aztán nézd meg, mi nem működik még.

Tudod, nullára pontozni és UTÁNA kérdezni az erkölcstelenség.

A kapcsoló táp MAGA az induktív terhelés bekapcsoláskor.

Na akkor szedjük rendbe a dolgokat.

Ha a tápegységet bedugod a hálózatba, vagy a tápegység főkapcsolóját felkapcsolod, akkor a táp nem indul el, csak az AC oldali pufferkondikat tölti fel. Mivel a kondikra egy diódahídon keresztül egyenirányított feszültség kerül, a fogyasztó a hálózat felől szemlélve kapacitív jellemzőket mutat.

Ha a feszültség alá helyezett tápegységet indítod el, az nem a klasszikus, nagy áramlökéses módon fog indulni, hanem lágy indítással... Mikroprocesszor (vagy valamilyen, erre tervezett integrált áramkör) vezérli ezeket a folyamatokat, a DC oldal visszacsatolásával. Nem lehet túllövés az elején, mert azzal a PC elektronikáját is kinyírná a táp.

A tápok többsége elindul, viszont csökkentett üzemmódban, csak a készenléti 3V-ot adja. De sok olyan is, van, amelyik ténylegesen el is indul, aztán majd a BIOS eldönti, mit csináljon. Ez meg 1 mp. körül van, ezalatt azért van áramlökés a bemeneti oldalon.

Viszont abban igazad van, hogy amit írtam, azt még régebbi, AT táppal tapasztaltam. Az meg elindul, azt' kész.

16 Amper lesz az a konnektor, hacsak nem valami gagyi kínai vacak. Azt, meg hogy leold-e a kismegszakító (és nem biztosíték) azt a kismegszakító terhelhetősége és karakterisztikája szabályozza. A konnektor, ha túl van terhelve max összeolvad, esetleg kigyullad. Ugyanez vonatkozik a vezetékre is.

Persze valószínűleg nem egy konnektor van egy kismegszakítóra kötve,hanem több fogyasztó is. Ezek együttesen akàr túl is terhelhetik a kismegszakítót és akkor leold.