Egy atomháború után (a jelenlegi technológiai fejlettségünkel számolva) mennyi időbe telne a kataklizmát túlélők leszármazottainak újra élhetővé tenni a bolygónkat, újjáépíteni az emberi civilizációt?

Egy atomháború nem járna hű de nagy maradandó sugárzással. Több száz bombát durrogtatott el mindegyik atomhatalom földön, vízen, levegőben próbarobbantások során, mielőtt az atomcsend egyezmény betiltotta a teszteket.

Az USA egyes részein évekig kicsit sugárzott a tej, ez és hasonló közvetett hatások miatt meg is halt pár ezer ember rákos és egyéb megbetegedésekben. De lássuk be, se Nevada, se Kazahsztán nem lett lakhatatlan sugárzó pusztaság. Pedig mindkét nagyhatalom fő próbahelyszíne kapott igen kis helyen jó pár atomháborúnyi robbantást.

Az egy másik kérdés, hogy ha lenne élhető terület mondjuk barlangokban, völgyekben, néhol és lenne is ember, de a civilizációt nem tudnánk újra kezdeni. A legtöbben még itt sem értik a fizikát

1fizikus

Nos egy kisebb atomháború (néhányszor 10 néhányszor 100 atomrobbanással) meg sem kottyanna.

A modern bombákban annyira kevés anyag van és olyan hatékonyan használják hogy minimális a radioaktív kiszórásuk.

(Ami pusztító a robbanás pillanatában fellépő hőhatás lökéshullám és primer besugárzás (ami nem tesz feltétlen radioaktívvá mert röntgen, gamma és UV ilyenre nem képes a neutronok viszont igen de hagyományos bombáknál ez is minimális).

A felverődő portól és az emiatt beálló lehüléstől azonban globálisan lehetne félni. Ez is kb annyi hogy 10db körül még alig érezhető.

50db nál már lehetnének komolyabb terméskiesések is viszont a globális felmelegedést megállítaná és "nyerne" az emberiség egy évtizedet, 100db robbanásnál már komolyabb globális élelmezési problémák kezdődnének, érezhető lehűléssel (de még nem globális téllel) néhány évtizedig.

Az elpusztított városokat is valószínű újjáépítenék elég hamar.

Pár évtized alatt. (Lásd HS, NGSZ)

Persze vannak kivételek:

1) Ha neutronbombákat vetnének be.

Neutronbesugárzódás több radioaktív anyagot generál.

2) Még rosszabb ha a néhány atombombával amit egy kisebb háborúban bevetnének nukleáris létesítményeket atombombagyárat, reprocesszáló üzemet vagy atomerőművet találnának telibe.

Egy ilyen találat viszont már nagyon komoly globális kihullást okozna, földrészek vagy nagyobb területek válnának lakhatatlanná. Hogy mennyire az az érintettség mértékétől függne. Chernobilnál a Zóna 6-12000 év míg biztonságos lesz. De lehet akár 120000 is!

Az ilyen területeken egyszerűen nem lesz újjáépítés!

A többi nem érintett területen meg köszönik jól vannak, nem kell újjáépíteni.

3) Kobaltbombákat vetnének be. Nos 2-3 kobaltbomba és nem lesz túlélő. Sehol. Itt jegyezném meg a legjobban átgondolt és kivitelezett bunkerekben sem lehet túlélni kb 10 évnél tovább, bármennyi ételt is viszel vitaminhiánytól feldobja ott is mindenki a bacskert kb 10 év alatt.

4) A több 100 vagy több 1000 atombomba bevetésénél komoly és hosszan tartó (évszázadokig sötétség a felszínen) nukleáris tél (és nem feltétlen a megnövekedett radioaktivitás) szintén végezne mindenkivel. Itt ugyancsak érvényes a 3) pont bunkerekre vonatkozó megjegyzése.

Ilyen esetben sem lesz újjáépítés.

Ja igen és még valami globális pusztítás esetén ha minden infrastruktúra rég tönkrement, lement egy pár száz éves nukleáris tél. És valahogyan mégis maradt ember.

Nem lesz újjáépítés! Több okból is!

Kevés túlélővel a tudás elvész.

Nem tud mindenki mindent megtanulni még ha magukkal is vitték a bunkerba. Ráadásul ott több generáción át csak elméleti oktatás lenne gyakorlati meg nem.

Képtelenek lennének a mai színvonalat kivitelezni még közben ideálissá váló körülmények közt is.

Valami 19. század végit talán.

Másrészt a mai színvonal azért is lenne már elérhetetlen mert a könnyen kibányászható készleteket felhasználtuk. Egyszerűen nem lenne elég ritkaföldfém, ötvöző fém nemesítő adalékanyag stb ahhoz hogy mindezt újra felépítsük.

Kb az első világháború idejének szintjén minden további civilizáció megrekedne. Hiába lenne meg a tudása. Gazdaságilag már nem tudnának ilyen fejlettséget elérni. Illetve a lakosság életszínvonala sosem térhetne vissza erre a pazarló szintre mint manapság.

EagleHUN az első hozászolásoddal nagyjából egyetértek, de a másodikkal több pontban is nem.

"Kevés túlélővel a tudás elvész..... 19. század végit talán."

Részben igaz, de én inkább 20.század eleje,- közepe színvonalat tippelnék, ami még könnyen helyreállítható egyszerű esztergákkal és forrasztó gépekkel. Az igazi vízválasztónak a mikroelektronikát és a számítástechnikát tartom, ami már nehezen menthető át és reprodukálható bárhol kezdetleges szerszámokkal és primitív gyártástechnikával.

"Másrészt a mai színvonal... nem lenne elég ritkaföldfém, ötvöző fém nemesítő adalékanyag stb ahhoz hogy mindezt újra felépítsük."

Egy nagy pusztítással járó totális atomháború estén az emberiség létszáma igencsak leredukálódna, ellenben a már kibányászott fémek ott lenének. Hajók, járművek, épületek, régi elektromotorok, rossz informatikai alkatrészek stb lenne miből sokkal nagyobb hatékonysággal kinyerni az alapanyagokat a jóval kisebb emberiségnek. Legalább elvi szintű tudásunk pedig a fotoeffektusról stb azért csak maradna fenn, hogy ne az egyébként még jelenleg is évszázadokra elég szénből származó energiával kelljen újra kezdenünk.

#3

"Egy atomháború nem járna hű de nagy maradandó sugárzással."

Hát azért hetyetye.

A Bikini atollnál 46-tól 58-ig végeztek kísérleti atomrobbantásokat, és csak 1997-ben nyilvánították biztonságosnak a területet.

A szemipalatyinszki kísérleti telepen a mai napig 20 mRoentgen/óra sugárzást mérnek.

A kérdésre válaszolva: sajnos csak elméletek vannak arra, hogy mivel járna egy atomháború, mivel még soha nem történt ilyen.

A 7essel abban vitatkoznék, hogy nem 10 meg 100 töltetet robbantanának - feltételezhetően mindenki kilőné a tölteteit.

Csak az USA-nak kb. 4000 bevethető nukleáris fegyvere van. Kb. ugyanennyi van az oroszoknak is, kicsit több.

Ők a legnagyobb "játékosok" ezen a téren, Kínának nagyságrendileg kevesebb van, néhány száz.

De ha minden atomhatalom csak a 20%-át veti be az atomfegyvereinek, akkor is majdnem 2000 nukleáris csapás fogja érni a bolygót.